iFi Audio LAN iPurifier Pro aktív zavarszűrő teszt

Az iFi Audio megtalálta azt a piaci rést, amit azon audiofilek hiányoltak, akik nem igazán elégedettek a netes zenei források minőségével. Ami nem feltétlen az adott streaming szolgáltató és a felvétel hibája, hanem az adatátvitel során történő zavarok okozzák. Az iFi Audio LAN iPurifier Pro tehát egy optikai galván leválasztó, amely az audioberendezések LAN Ethernet csatlakozásának optimalizálására szolgál. A készülék a bejövő hálózati jelet az RJ45 porton keresztül optikai jellé alakítja, eltávolítva az eredeti jelben található zajt, ezenkívül javítja a jittert, mielőtt a jelet visszaalakítaná és egy második RJ45 porton keresztül kimenetre küldené. A gyártó szerint ezzel a megoldással jócskán javul a végeredményként kapott hang, gyorsan le is ellenőriztük, mi belőle az igazság.

Kinézet, csatlakozók

Kicsiny sötétszürke fémdoboz, amin csak a legfontosabb kezelőszervek és csatlakozók találhatók meg. Elől jókora méretű (legalábbis hosszában) színes LED csíkok tarkítják a kinézetét, szabályozható és szerencsére ki is kapcsolható fényerővel. Hátul két RJ45 aljzat, az egyik a kimenet, a másik a bemenet részére szolgál. Egy aprócska nyomógombbal tudjuk szabályozni a kijelző fényerejét és egy USB-C, amin keresztül az 5 V/1 A látja el éltető árammal a belsejében lévő alkatrészeket. Azt gondolnánk első ránézésre, hogy ez egy pihekönnyű valami, de ahhoz képest egészen nehéz. Persze nem hasonlítható össze egy "A" osztályú végfok súlyával, de nem is az a műanyag vacak, amik sajnos ezerszámra készülnek.

Belül

Túl sok mindent nem pakoltak a belsejébe, mindössze két darab optikai 1,25 Gb/s transceivert egy nyáklapon lehelyezve és az azokat kezelő felületszerelt alkatrészeket.

Használat közben

Nem nagyon kellett elővenni hozzá a használati utasítást, még elrontani is nehéz lenne az beüzemelését. A routerből/switchből kijövő kábelt bedugjuk a bemenetére, a kimenetre pedig a streamert csatlakoztatjuk és készen is vagyunk - "ő" is a dugd be és felejtsd el masinák közé tartozik. Már persze, ha nem felejtettük el megtáplálni az USB-C bejáraton.

Tesztkörnyezet

Naim SUPERNAIT 3, Fezz Audio EVO Titania sztereó erősítők, Topping D70S, iFi ZEN One Signature, FiiO S15, FiiO SR11, WiiM Ultra streamerek, Satori hangfalak, SVS SB-3000 szubláda, AudioQuest Night Owl Carbon füles, Silent Angel N8 Pro switch, AudioQuest és VIABLUE kábelezés.

Hangminőség

Kezdjük egy alapvetéssel, akik számára nem egyértelmű, tisztában vagyunk a netes protokollokkal és a hibajavítás mikéntjével, ami alapján kijelenthető, bithiba NEM fordulhat elő az átvitel során (max szökőévenként egy) tehát a hallott különbség, az nem azért fordult elő, mert nem stimmelt/sérült az adatátvitel pontossága. Mitől lehet akkor a különbség? Nos, érdemes nem egy különálló dologként gondolni egy a láncunkba illesztett készülékre (legyen az kábel, állvány, erősítő, Mariska néni piros fejkendője) hanem az egész rendszerre ajánlatos koncentrálni. Ahol minden egyes részegység hatással van a másikra, befolyásolja, kiegészíti, erősíti vagy gyengíti egymást. Ez pedig számtalan dologtól függhet, de főleg - a mai világban - az EMI zajoktól, amiből kapunk mi és a berendezéseink jócskán. Példának okáért és a teljesség igénye nélkül: mobiltelefonok, laptopok, WiFi és Bluetooth-eszközök, mikrohullámú sütők, kenyérpirítók, melegítőpárnák, fűtőtestek, LED lámpák, televíziós adások, rádió és műhold, hálózati áram, stb. Ezek mind-mind zavarjelként "ülnek rá" a hasznos jelre, ami zavarjeleket könnyedén érzékelik és továbbítják a külső és belső kábelezések egyaránt. Ezeket nagyon nehéz kiszűrni, természetesen minden tisztességesen megépített konstrukció tartalmaz különböző erre szolgáló trükköket, de a tapasztalat azt mutatja, ezek sajnos nem elegek a tökéletes megoldáshoz. Talán egy Faraday kalitka jó megoldás lenne, de azzal is csak a levegőből jövő zavarokat lehetne kiküszöbölni, a hálózati kábelen ugyanúgy vidáman közlekednének tovább, no meg a kivitelezhetőség is apróbb problémákba ütközne. Ergo, minden olyan dolog javít a jelek tisztaságán, ami ezek hatását megpróbálja csökkenteni, eliminálni. Érdekességképp megemlítjük, még a volt Digi optikai kábelén is működik (konkrétan azzal teszteltük) nem csak a rézdrótos átvitelen. Kipróbáltuk a switch előtt és utána is, legjobban (nálunk) a switch után, és a streamer között szólt a legjobban.

Ahogy az egyik kedves tesztelőnk megjegyezte, ezt az iFi-t receptre kellene felírni mindenkinek, aki streamelésre és hálózati zenehallgatásra adta a fejét. Mi is változott? Röviden, minden. Milyen irányban? Jó irányban. Első hallásra nyilvánvaló lett a különbség, legyen szó minden olyan jelzőről, amivel leírjuk valaminek a hangját. Mintha egy homályos ablakot tisztára pucováltunk volna, kontúrosabban, nyíltabban, megfoghatóbban szólaltak meg a hangszerek. Az eddig laposabban, a két hangfal közé egy síkba szorult színpad kitágult oldalt és hátrafelé is, jóval háromdimenziósabb lett az egész. Kedvenceink közé tartoznak Bruce Springsteen korai felvételei, amit elrettentő példa gyanánt szoktunk emlegetni, annyira pocsékul szólnak. Még abból is sikerült eltüntetnie egy rakat oda nem illő torzítást, rátétet. Sokkal hallgathatóbb és elviselhetőbb, könnyebb a fülnek érzést adott, nem pedig - hol a kikapcsoló gomb? - mást hallgatni szándékot. Az alapból jól sikerült felvételekből pedig sikerült kihoznia az itt elérhető legjobbat, főleg a komolyzenei albumok hallgatása ment élményszámba. Valamit már meg tudott mutatni a terem méretéből a nagyzenekari felvételek során - igaz ehhez a Titania csöves erősítő és a FiiO streamer is jócskán hozzátett - az üstdobok hangja pregnánsan és mégis megfogottan jelentkezett, térben jól elhelyezkedően. Az eddig ritkábban hallgatott felvételek is új értelmet nyertek, kiderült nem a keveréssel van a baj, hanem az adatok továbbítása szenvedett valahol csorbát. Ami a klasszikus zenei felvételek újra hallgatásában manifesztálódott, jelesül, még operákat is sikerült meghallgatni - azért Wagner Nibelung gyűrűjét kihagytuk (14 óra 50 perc karmestertől függően) annyi ideje egyetlen embernek sincsen egyhuzamban. Miután egyre jobban tetszett az ezeken hallott mélytartomány, elő vettünk egy kis Yello-t, némi Nenad Vasilic árnyalással, ahol igazán kiderült, mennyit változott javára ez a rész (is). Bizony, ahol gondok vannak a basszussal, ott sajnos a lejátszó rendszerrel van a hiba, nem pedig ezen felvételekkel. Hatalmasat szólt mind a nagybőgő, mind a szintetikus rész a zenében, nem csak a szobában dübörgött valami, hanem kézzelfogható valóságot teremtett (kis túlzással) túlburjánzott rárakódás nélkül, kottázhatóan. De beszélhetünk az újonnan felfedezett apró részletekről Mike Oldfield előadásain, a gitár markánsabbá válásáról Mark Knopfler előadásában, mindegyiken jócskán érezhető volt a változás.

Konklúzió, ajánlás

Ismét csak idézni tudjuk a fentebb leírtat, ezt receptre kéne felírni minden hálózati lejátszós/streamelő társunknak. A hatása teljesen egyértelmű, ráadásul nem csak itt-ott javít, hanem a hangkép teljes egészén, legyen az felbontás, dinamika, részletek, mélyek, satöbbi, kivétel nélkül. Aki eddig fanyalgott, ha komolyzene szólalt meg valahol böngészés közben, az lehet átértékeli az eddigi véleményét és ezek után talán érdemesnek tartja ezt a műfajt is megismerni. Ez az egyike azoknak a mérnöki eredményeknek, amit feltétel nélkül ajánlani tudunk mindenkinek.

iFi Audio LAN iPurifier Pro aktív zavarszűrő

Műszaki adatok

Mérleg

+ A hangkép minden egyes részén javít, akkor is, ha sztereó képről, ha felbontásról, dinamikáról, gyomor masszírozó mélyekről van szó, nincs kivétel

+ A komolyzenétől eddig óvatosan és megfontoltan tartózkodó embertársaink, lehet ezek után bátrabban nyúlnak ezekhez a zenékhez

+ Diszkréten meg tud bújni egy rejtett sarokban

Szubjektív vélemény

Forrás: AV-Online.hu