Menu

Cart
A+ A A-

MIBEN KÜLÖNBÖZIK A DSD TÖBBI AUDIOFIL DIGITÁLIS FORMÁTUMTÓL?

A legtöbb új digitális lejátszó készülék DSD-kompatibilitást kínál, mivel folyamatosan egyre szélesebb jazz és klasszikus muzsika kínálata érhető el ebben a formátumban. A teljesség igénye nélkül megpróbáljuk tisztázni miben különbözik a jól ismert CD formátuma a DSD nagy felbontású digitális formátumtól.

A PCM formátum bemutatása

Az analóg jel digitális adat formájában 0 és 1 értékekkel leírható, de fontos dolog, hogy ezt többféle módon lehet alkalmazni. Itt van például a PCM (Pulse Code Modulation) rendszer. Mielőtt rátérnénk a többi formátumra, kezdjük azzal, hogy röviden áttekintjük ezt az általánosan alkalmazott verziót. A PCM formátumba kódolt információ a hangjel kétféle paraméterét figyeli. Az első az amplitúdó, vagy jelnagyság, a másik az idő. Egy CD lemezen alkalmazott PCM jel 16 bites adata arra alkalmas, hogy 65536 féle különböző jelszint megkülönböztetését tegye lehetővé. Az eredeti zenei anyag hullámformájának amplitúdóját pedig meghatározott számú mérési ponton, másodpercenként 44100 alkalommal határozza meg a rendszer. Ez a gyakoriság az emberi hallás 20 Hz – 20 kHz tartományában egészen jól alkalmazható a digitalizálásra.

Először is mutassunk rá, hogy a túlmintavételezésben nincs mágia, hiszen mindennek technikai alapja van és megmagyarázható. Másodszor, mondjuk ki, hogy a túlmintavételi módszer NEM képes javítani semmit. A digitálisan túlmintavételezett DAC hangja jobb, a nem túlmintavételezetté rosszabb. Ez badarság.

Lássuk, mi történik egy szabványos 44,1 kHz-es digitális jellel, ha azt közvetlenül egy DAC átalakítja!
A digitális jel, átmegy egy digitális szűrőn, amely felül-mintázza azt (általában 8-szor, 8x túlmintavétel) és egy második digitális szűrőn is, amely nagyon nagy meredekséggel rendelkezik. Miután a jelet analógra alakítottuk, egy másik szűrőt, egy analógot, általában a 2. vagy a 3. rendű fajtát viszünk a jel útjába, amely a fázisváltásokat a hallható hangok spektrumba vezeti.

Hogyan tekinthetjük a fázissorrend hatását az időintervallumban? Tegyük fel, hogy van egy olyan hangszer, amely az alapvető hangját és harmonikusait játssza. Az elsők rendesen reprodukálódnak, de a magasabb felharmonikusok fázissorrendben, az elsőhöz képest, késleltetéssel jönnek – hallható a torzulás.

Mi történik a túlmintavételezés esetében? A szabványos, 44,1 kHz digitális áram interpolálódik és a mintákat kiszámítják, mivel az eredeti jel 192 kHz-es mintavételi sebességgel rendelkezik. DE! Ez a folyamat NEM ad semmit az eredeti jelhez! Még 192 kHz-en is a jel tovább bővül 20 kHz-ig! A különbség most az, hogy a jel 96 kHz középpontú digitális szűrőket keresztez és a következő analóg szűrő a hangsáv felső határától távolodik (valójában közel 96 kHz-es !!!). Ez azt jelenti, hogy a DAC-ból érkező analóg jel sokkal nagyobb hangzáshűséggel fog működni az eredeti időtartományban, mert kevesebb a fázissorrend késése adta zavar.

DSD és SACD formátum

A DSD a Direct Stream Digital mozaik szava, és teljesen más megközelítés módot alkalmaz. Az 1990-es évek közepén ezt a formátumot gyakran használták a régi analóg felvételek digitalizálására. Úgy tervezték, hogy egyszerűbb legyen a mintavételezés módja, illetve kisebb helyigénnyel lehessen a memóriákon tárolni, mint a PCM adatokat. Fontos szempont volt, hogy a DSD adatokat egyszerű legyen 44,1 kHz (vagy annak egész számú többszörösére) PCM formátumra konvertálni. Nagyjából ekkor a Sony és a Philips is kereste a formátumot, ami esetleg le tudná váltani a CD-t. Éppen kapóra jött a DSD az SACD bemutatásához. Nagyon jó másolás elleni védelemmel lehet ellátni, így ideális választás volt. A DSD legfontosabb előnye az egyszerűség, és a relatív olcsó megvalósíthatóság. Nem igényel olyan bonyolult jelfeldolgozást mint a PCM, emiatt a digitális analóg konverter olcsóbb lehet.

A DSD egy bitnyi információt alkalmaz, amely arra vonatkozik, hogy az analóg jel hullám alakjának előző állapotához képest magasabb, vagy alacsonyabb szintű a jel amplitúdója/nagysága. Összehasonlítva a 16 bites PCM 65 ezer féle jelszintjével, a DSD amplitúdó leképezése határtalannak tűnhet. Az egymást követő mintavételezés pontok másodpercenként 2,8 milliószor követik egymást, ami a CD mintavételezésének 64-szerese. A szabványos elnevezése ezért lett DSD64, illetve ennek kétszeres – DSD128 – négyszeres – DSD256, és így tovább egyre növekvő mintavételezés frekvenciával. Elvileg létező dolog a DSD512, ám ilyen módon kódolt anyagot még soha nem hallottunk. A standard DSD felvételek minősége a PCM felett áll, ám nagyobb sebességű verzióit rendkívül nehéz találni. A DSD fanok eskü alatt vallják, hogy olyan közel áll az analóg hangzáshoz, amennyire csak egy digitális állhat. Ha jobban megnézi a DSD jelfolyamot, szinte el lehet képzelni az analóg jel alakját amit ki fog adni. Az egymást követő több nulla érték például csökkenő jelnagyságot, a sok 1-es érték pedig emelkedő jelnagyságot jelent.

Mi a DSD árnyoldala?

A fentiekben minden jól hangzik, ám tudni kell, hogy a felvételt manipulálni, szerkeszteni, módosítani enyhén szólva nehézkes, sőt gyakorlatilag lehetetlen. Bármilyen utómunkálat, mint például lecsengés, dinamika módosítás, vagy más művelet csak úgy végezhető el, hogy PCM formátumra vissza alakítják, majd a módosítás után újra átkonvertálják DSD-re. Ez már nem hangzik olyan nagyon jól ugye? Ez aligha nevezhető a legtisztább eljárásnak. Márpedig a cikk megírásának időpontjában szinte az összes DSD felvétel átesik ezen az átalakítási folyamaton, mivel a megfelelő szoftverek és hardverek fejlesztése még mindig csak folyamatban van.

Biztosan hallott már a DXD formátumról. Ez az eredeti DSD jelnek egy PCM 24 bit 352 kHz-re konvertált változata. Bár elnevezésében nagyon hasonlít a DSD-re, tudni kell, hogy ezt bizony egy nagyon nagy felbontású PCM-ként kell elkönyvelni, és persze feldolgozni az analógra alakítás során. Ha a mérési adatok alapján hasonlítjuk össze őket, a DSD sokkal zajosabb, mint a PCM. Az ügyes jelfeldolgozás technológiák alkalmazásával a hangmérnökök képesek a zajt a hallásküszöb alatt tartva optimalizálni a hangzást és a dinamikát a hallható tartományban. Hogy csinálják ezt? Úgy, hogy kiszűrik a nagyfrekvenciás zavarjeleket a hangból.

Mennyire nagy felbontású a DSD?

Teljesen jogos a kérdés! Nincs tökéletesen pontos adat erről a dologról, de a DSD64 felbontása nagyjából a 24 bit 88,2 kHz PCM formátumnak felel meg. A dinamika tartomány tekintetében a DSD 120 dB körüli értékre képes a hallható tartományban. A CD 96 dB adatával összehasonlítva ez jobb, de tudnia kell, hogy egy 24 bites 192 kHz mintavételezésű felvétel elméleti dinamika maximuma valahol 144 dB körül lehetne. Bár a DSD formátummal kapcsolatos számadatok sokkal látványosabbak, a CD által biztosított lehetőségek is kiválók egy kimagasló szintű bemutatóhoz.

Hogyan játszhatunk le DSD formátumot?

Az utóbbi időben egyre több berendezés képes kezelni, sőt folyamatosan bővül a letölthető zenék kínálata. Szinte minden hordozható lejátszó, otthoni DAC, sőt a magasabb kategóriás mobil telefonok is képesek kezelni. A kiadók web-oldalán, vagy más letöltés oldalakon találkozhatunk a DSF, vagy DFF kifejezésekkel. Mindkettő DSD fájlformátumot jelent, de elegendő annyit tudnia róluk, hogy javasolt a DSF verziót választani, mert ez a meta adatokat (előadó neve, dal címe, album kép, stb.) jobban kezeli a legtöbb lejátszón. A kiadók oldalán szinte minden esetben megvásárolhatók az audiofil formátumú verziók is. Ezeket gyakran HDtrack, vagy Hiresaudio, stb. elnevezéssel jelölik. Aki pedig rendelkezik kompatibilis lejátszóval, azoknak az SACD fizikai formátumok állnak rendelkezésére.
Az SACD-játszóval szemben támasztott rendkívül fontos követelmény, hogy képes legyen megmutatni a két réteg közötti különbséget. A gyengébb kvalitású eszközök csak a kedvét szegik a zenehallgatónak, ahogy az a formátum megjelenésekor már egyszer megtörtént. Nem elegendő a nagy felbontású fájl formátumának lejátszási képessége, a rendszer többi elemének is igazodnia kell a megnövekedett igényekhez, ellenkező esetben alig érzékeljük, durva esetben észre sem vesszük a DSD formátumban rejlő potenciált. (- a szerk.)

 

Forrás: Hangzásvilág.hu

TUDNIVALÓK A PASSZÍV HANGERŐ-SZABÁLYOZÁSRÓL ÉS TÉVES MEGÍTÉLÉSÉRŐL!

Nagy divat manapság menőzni a passzív hangerő-szabályozással. Nem tudni pontosan miért, de sokan a magas hangminőség garanciájának tekintik. Passzív előerősítőnek is nevezik ama bizonyos eszközt, ami tökéletes ellentmondás. Járjuk kicsit körbe a témát, mert mint a zene hallgatás világában oly sok dolgot, ezt is lehet jól csinálni, igaz nem könnyű!
Mikor alkalmazható? Ideális esetben – akkor, ha a műsorforrás kimeneti jelszintje minimum megegyezik, de inkább nagyobb, mint a végerősítő bemeneti érzékenysége, különben teljesítményt, borítékolható, dinamikát veszíthetünk. Ha a jelszint csekély eltéréssel kisebb mint a bemeneti érzékenység, még működhet a dolog, viszont jelentős különbség esetén vékony ványadt magasba húzó lehet a hang. (hallod, milyen részletes? – mondja nagyon sok esetben a laikus fül) Mivel a passzív eszköz csak csökkenteni tud a jel nagyságán, észnél kell lenni mielőtt beleszeret valaki. Ha tisztában vagyunk a zenei források kimeneti jelszintjével és a végerősítő bemeneti érzékenységének értékével, még akár egyedi igények szerinti passzív előfokozatot gyártani is lehet. Ha a forrás kimeneti jelszintje túl alacsony, csak megfelelő feszültség erősítés után csatolható a végfokra, – tehát, mindenképpen a klasszikus aktív előerősítőre van szükség. A használt-piacon rizikós lehet beleugrani egy ilyen beszerzésébe, mert az idő vasfoga ennek is megrághatja a „hangját”.
Mitől jobb? Passzív hangerő-szabályozás alkalmazásával kizárható a régi, kiszánkózott szénpályán csúszó potméter-érintkező által keltett mozgó zaj és az állóhelyzeti, nem túl stabil érintkezés zaja is. Ezt különösebben magyarázni nem kell, gondoljunk a régi rádiók recsegő hangerő szabályozására. Egy méregfog kihúzása viszont nem teszi kezesbáránnyá a kígyót, mivel a sokállású kapcsolóelemek is „csodákra” képesek, főleg öreg korukra, a kellemesen savas nagyvárosi légtérben pácolva.
Hogyan működik? A klasszikus feszültségosztó rendkívül egyszerű, a működése könnyen áttekinthető. Egyszerű, mint egy faék. A szabályozás nem folyamatos, hanem fokozatos, de a fokozatok száma tetszőleges lehet. Tekintetbe véve, hogy célszerű legalább -60 dB leosztást előállítani a nulla hangerő beállításhoz, emellé kb. 1 dB lépték szabályozást biztosítani, hozzávetőleg minimum 40-60 fokozat szükséges. Most jöjjön az a csavar, ami ezt az egyszerű dolgot mégis bonyolulttá teszi!

A bemeneti és kimeneti impedancia. A műsorforrásnak (Cd-játszó, hálózati-játszó, DAC, analóg kimenete) van kimeneti, a végerősítőnek meg van bemeneti impedanciája. A maximális frekvencia átviteli sávszélesség akkor érhető el, ha ezek nagyon egyformák! Még ha a lelkes gyártók ezt össze is hangolják, sajnos a közéjük berakott passzív egység rendszerint csúfosan belerondít az impedancia viszonyokba. (erre adott márkán belül sem mindig figyelnek) A passzív hangerő-szabályozásnak több verziója lehetséges, mindegyiknek van előnye is és hátránya is.

A soros elrendezésű szabályzó hasonlít leginkább a hagyományos potenciométer felépítésére. Komoly hátránya, hogy alacsony hangerő beállításban nagyot terhel a forrás kimenetén, ami bizony tönkreteheti a frekvencia átvitelt. A sönt elrendezés a klasszikus feszültség osztót mintázza, de hátránya, hogy a fix értékű bemeneti ellenállást tökéletesen illeszteni kell az adott impedancia viszonyokhoz, ellenkező esetben a kimeneti pont és a test közé kötött ellenállás bele tud tiporni a végerősítő bemeneti impedanciájába. Elvileg a lehető legkorrektebb impedancia viszonyokat a létra elrendezés tudja biztosítani.
Miért is nem ezt használja akkor mindenki? Azért mert, úgy a felső, mint az alsó tagot kapcsolni kell és a méregdrága sokállású választó tárcsából kétszer annyit kell beépíteni az előbbihez képest. Azt meg a kedves felhasználó tévesen gondolja, hogy a méregdrága készülék vételárába ez kacagva belefér…Nem! Nem megyünk bele mélyen a részletekbe, de, ennél a verziónál rengeteget kell számolgatni, ellenállásokat párba válogatni. Ez nagyon időigényes, drága munkaórákat emészt el és nem utolsó sorban anyagigényes, hogy a párok valóban megfelelőek legyenek
Apropó, ellenállás! Ahhoz, hogy elkerüljük a zajt, szó sem lehet arról, hogy olcsó szénréteg ellenállásokkal dolgozzunk. A jó hangminőség érdekében Allen Bradley, Caddock, Dale, Takman esetleg Vishay fémréteg ellenállásokat kell beépíteni, amelyeket kifejezetten AUDIO célokra fejlesztettek ki és nagy pontossággal gyártottak le. A nagy pontosság és a párba válogatás elengedhetetlen, hiszen a bal és jobb oldal együtt futását csak ez garantálhatja. A lenti képen elegáns megvalósítási módot tekinthet meg egy passzív előerősítő belső topológiáján keresztül.
Mozgó zaj, vagy átkapcsolási zaj? Választhatunk, attól függően, hogy milyen hangerő szabályozás módot tartalmaz a rendszer. A csúszkás szabályzókból a mozgó zaj, a tárcsásokból pedig az átkapcsolási zaj megy be az erősítésbe. Melyik rosszat válasszam? A csúszkást nem taglaljuk, mindenki elképzeli magának. A lenti ábrán a tárcsás átkapcsolás árnyoldalait mutatjuk be.

Azon a ponton, ahol a szikra van rajzolva, ott jön létre átkapcsolási zaj. Az ábra sajnos drámai őszinteséggel mutatja a valós problémát. Jó kérdés, hogy meg lehet-e szüntetni egyáltalán? Nos, nem igazán, mindig lesz idő pillanat, amikor a rendszer a „levegőben lóg”, vagy az ellenállás értéke túlságosan lecsökken. Jó tanács, hogy mindig határozott, gyors mozdulattal forgassuk a passzív szabályozó gombját, ellenkező esetben visszasírjuk a jó öreg potmétert. Az érintkezők közötti hézag csökkentésével gyorsítható az átkapcsolás. És igen, fogadja el jóslatként, hogy a használt passzív szabályozók kapcsoló elemeiben a pálya valószínűleg csúnyán ki van szánkózva mindig más a felületi átmeneti ellenállása! Ez mind benne van a hangban.
Hol van az igazság? Ha ez nem jó, az meg rossz, mégis melyiket válasszuk? Az igazság, mint mindig, valahol félúton van. A potenciométeres csúszka mozgó zaja talán kevésbé tűnik veszedelmesnek, mint a tárcsás kapcsoló impulzus szerű koppanása, de van ez tovább is. A csúszkás verzió miután befejezte a mozgás zaját, folytatja a statikussal, ami talán még rosszabb. A kapcsolósnak viszont miután elmúlt a koppanás hangja a mozgás után – a jó minőségű passzív alkatrészek esetén – talán kisebb a zaja. Feltesszük a kérdést, mert mi olyanok vagyunk: Szabad-e egyáltalán analóg módon hangerőt szabályozni? Meg is válaszoljuk, mert olyanok is vagyunk: Igen, ha jól csinálják, bizony lehet, de nem lesz örök életű! Amiről beszélünk az függ az ár kategóriától, értendő ez a zaj dinamika és frekvencia átvitelre, amely sajnos nem menekül az idő vas fogától. Ugyanakkor a rendszerbe bevitt zaja kellemesnek hat a napjainkban elharapózott digitális hang steril világában.
Tudni kell, hogy bizony vannak már igen komolyan vezérelt osztók, amelyek elektronikus szabályozó áramkörök, amik zajmentesen, az impedancia illesztés lelkébe tiprás nélkül végzik a dolgukat, a legjobb példa erre, a LECUA szabályzó rendszer by Luxman.

Srajan Ebaen cikke nyomán

Forrás: Hangzásvilág.hu

Hifi és házimozi vásárlási tanácsok, tippek

Egy sztereó vagy házimozi rendszer megvásárlása komoly kiadást jelenthet, ezért érdemes átgondolt és megfontolt döntést hozni. Ebben kívánunk segítséget nyújtani ezzel a cikkel.

 

Hogyan válaszd ki álmaid rendszerét?

 

Az első legfontosabb tanács, hogy sose a reklámok, műszaki adatlapok, prospektusok vagy díjak alapján hozz döntést. 

Lehetőség szerint próbálj meghallgatni különböző árkategóriájú és különböző hangkarakterű rendszereket. A zenehallgatás nagyon szubjektív dolog, mindenkinek más az ízlése, másféle preferenciái vannak. Mi még nem találkoztunk olyan berendezéssel, amelyik kivétel nélkül mindeki tetszését elnyerte volna. Próbáld megtalálni a saját izlésednek leginkább megfelelő hangkarakterű készülékeket!

Kössél ésszerű kompromisszumokat! Ha például kizárólag elektronikus zenét hallgatsz, teljesen felesleges extra összeget költeni olyan rendszerre, amelyiknek a pontos háromdimenziós szinpadkép az erőssége, mert ezeken a felvételeken úgysincs ilyen jellegű információ. Ha a klasszikus kamarazenét kedveled, valószinű, hogy nem a 20 Hz-ig lemenő, 30 cm-es mélysugárzóval szerelt hangsugárzó az ideális számodra. Egy 12 m2-es helységbe teljesen felesleges a 16 Hz-et megszólaltatni képes mélyládát erőltetni, mert egy ilyen szobában úgy se tud kialakulni 25 Hz alatti hanghullám.

Persze nem mindeniken van ideje számtalan berendezést végighallgatni. Ilyenkor mások tanácsára, tapasztalatára kell hagyatkoznod. Nekünk ebben évtizedes gyakorlatunk van, képesek vagyunk az igényeidhez, izlésedhez, zenehallgatási szokásaidhoz, és az adott akusztikai környezethez leginkább illeszkedő, a megadott anyagi keretek között az optimális rendszer kiválasztására.

Sajnos nagyon sokszor irreális elvárásokkal találkozunk. Tudjuk hogy nem kevés pénz egy erősítőért 100.000 Ft, vagy a hangfalért 200.000 Ft, de ettől még ezek belépő szintű készülékek, és minőségi zenehallgatásra csak nagyon korlátozottan alkalmasak. Sokéves tapasztalat mondatja velünk, hogy a hangminőség és az ár nagyon szoros korrelációt mutat. A jó hangnak ára van! Ha a zene a hobbid, de nem tudsz rá egyszerre annyit áldozni, mint szeretnél, inkább építsd fel a rendszered komonensenként, időben széthúzva, minthogy beruházz egy olyan komplett rendszerbe, amiben aztán később kevés örömödet leled.

 

pm10Sa10

A szinergia és a leggyengébb láncszem elve

 

Mit értünk szinergia alatt? Sokan futnak bele abba a hibába, hogy az egyenként önmagukban kiváló minőségű komponensekből felépített rendszer összeségében mégse nyújtja az elvárt minőséget. Az egyes komponensek egymáshoz illőségét nevezzük szinergiának. Vonatkozik ez elsősorban az erősítő és hangfal szinergiára, de éppúgy a forráskészülékekre és kábelezésre is. Tipikus példa erre a csöves erősítők világa, ugyanis a csöves erősítés technológia meglehetősen válogatós a hangfalak vonatkozásában, a magasabb érzékenységű, egyszerűbb keresztváltójú, laposabb impedancia menetű hangsugáruzókat kedvelik inkább. Ne csodálkozz, ha egy kiváló minőségű, drága, de alacsonyabb érzékenységű és összevissza ugráló impedancia menetű hangfalad jobban szól egy belépő szintű félvezetős erősítővel, mint egy méregdrága csövessel. Sajnos a szinergia nehezen vagy sehogysem következtethető ki a műszaki paramétekből. Nekünk viszont évtizedes gyakorlatunk van ebben, tudjuk mi illik mihez, és milyen készülékek nem kedvelik egymást. Kérj tőlünk tanácsot!

Mind ismerjük a mondást, miszerint: Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem…

Hatványozottan igaz ez egy audio láncra is. Hiába komoly az erősítő, ha a hangfalak átlagosak, hiába vásároltál komoly hangfal szettet, ha a mélysugárzó csapnivaló, vagy egy remek rendszert állítottál össze, de a gyenge kábelezés miatt nem tudja igazán megmutatni a valós tudását. Ügyelj tehát arra, hogy a lánc minden egyes eleme azonos szinvonalat képviseljen, mert elég egyetlenegy gyengébb minőségű komponens ahhoz, hogy lehúzza a teljes rendszer hangminőségét a saját szintjére.

 

Házimozi vagy sztereó rendszer?

 

Sokan fordulnak hozzánk azzal a már szinte tipikusnak mondható kéréssel, hogy ajánljunk egy olyan komplett rendszert, amely házimozin és sztereóban is jól teljesít, szépen szól, de ne kerüljön többe 200-250ezer forintnál. A szomorú hírünk az, hogy ilyen rendszer nem létezik, és elsősorban azért nem, mert a házimozi és sztereó zenehallgatás más követelményeket támaszt a rendszerekkel szemben. A belépő szintű vagy alsóközépkategóriás házimozi erősítők és házimozi hangfalszettek alkalmatlanok sajnos minőségi sztereó zenehallgatásra.

Ha megvan rá a lehetőséged, a legjobb megoldás elszeparálni egymástól ezt a két nagyon különböző műfajt, és külön rendszeren házimozizni illetve zenét hallgatni. Ezt persze nem mindenki engedheti meg magának.
Ilyenkor érdemes átgondolnod, hogy mi az igazán fontos számodra?

  • Alapvetően zenét szeretnél hallgatni jó minőségben, és néha megnéznél egy-két filmet? Bár a sokcsatornás házimozi hangnak megvan a maga varázsa, filmet lehet nézni sztereó rendszeren is, így zenére optimalizálhatod a hangot. 
  • Időd nagyrészében inkább filmezel, de néha szükség van egy kis háttérzenére is? Nyugodtan válasz egy házimozira kihegyezett rendszert.
  • Mindkettő fontos, de nem tudsz külön rendszereket építeni hozzá? Erre is van többféle megoldásunk, de ehhez egy kicsit mélyebben kell a pénztárcádba nyúlnod.

 

A hangsugárzók elhelyezéséről

 

Annak ellenére, hogy a hangsugárzók optimális elhelyezéséről számos közérthető nyelven megírt cikk jelent az online és a nyomtatott sajtóban, mégis ezzel kapcsolatos az egyik leggyakoribb hiba, amit elkövethetsz. 

A hangsugárzókat ugyanis nem szabad rátolni a falra!!!

Létezik egy hamis "városi legenda", miszerint a csak hátsó bassreflex nyílással rendelkező hangfalaknál okoz gondot a falra tolás.  Ezzel szemben a valóság az, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve ez mindegyik hangfalra igaz, mindegy hogy merre van a reflex portja. Attól még hogy a lakberendezési magazinok szinte kizárólag így ábrázolják a modern nappalik berendezését, ez egy alapvetően hibás szemlélet.

Mit veszítesz azzal, hogy rátolod a falra, vagy ha lehet még rosszabb, a sarokban helyezed a hangsugárzódat?

  • A fal közelsége, és méginkább a sarokba helyezés mélykiemelést okoz. Ha döng a mély a nappalidban, annak nagy valószinűséggel ez az oka.
  • A falra tolás megakadályozza a szinpadkép mélységi megjelenítését. Hiába hallottad nálunk úgy, mintha a zenekar a bemutatóteremben zenélne (ezt hívjuk "jelenlétérzetnek"), ha otthon rátolod a falra a drága hangsugárzót, nem lesz képes ezt visszaadni.
  • A falra tolással továbbá elveszíted annak a lehetőségét, hogy a hagfalak tologatásával az akusztikai problémákat csökkenthesd. Ez nem valamiféle hifi wodo, egyszerű fizikai tényeken alapszik. Egy zárt helység mélyfrekvenciás akusztikai viselkedését 3 tényező határozza meg: a szoba fizikai méretei, a lehallgatási pont (ahol ülsz) és a gerjesztés helye (ahol a hangfalak állnak). Az első kettőn nem nagyon tudsz változtatni, de a hangfalak elhelyezésén igen. Már 10-15 cm előre-hátra tologatás drasztikus változást tud okozni a hangképben. Nagy hiba ennek a lehetőségét eleve kizárni.

 

Persze ismerjük a szokásos kifogásokat is. Nem illik bele a lakberendezési elképzelésekbe, nem tettszene életed párjának. Neked kell eldönteni mi a számodra a fontosabb, valamiféle lakberendezési divattrend követése, vagya hobbid, a zenehallgatás. Életed párja pedig meggyőzhető, nehogy már 80-100cm-en múljon a dolog, csak közelítsd meg a kérdést érzemileg. Ha fontos számára boldogságod, nem fogja megakadályozni.

 Ha nálunk várárolsz, segítünk megtalálni az optimális elhelyezést.

 

Jobban fog szólni egy gyenge felvételi minőségű de kedvenc zeném egy komolyabb láncon?

 

Rossz hírűnk van, nem igazán, a komolyabb rendszer legfeljebb nem ront rajta tovább. Sajnos a hangminőség már a stúdióban, a hangmérnök kezében eldől. A gyenge felvételt semmilyen otthoni trükkel vagy eljárással nem lehet "feljavítani". Azért nem szabad elcsüggedni, nagyon sok népszerű, de gyenge minőségű eredeti kiadású hangfelvételt később gondosan újrakeverve, sok esetben HD felbontásban újra kiadtak. Próbáld beszerezni kedvenc zenéidet jobb kiadásban!

 

LP, CD vagy fájl alapú lejátszás?

 

Jó néhány évvel ezelőtt még igaza volt annak, aki azt állította, hogy az igazán magas minőségű hangot leginkább a hagyományos analóg hanglemezekkel lehet elérni. Az elmúlt évek során azonban a digitális technológia rengeteget fejlődött, mára gyakorlatilag mindegy, hogy a forrás LP, CD/SACD, számítógép vagy hálózati lejátszó, mindegyikkel lehet el lehet érni a high-end minőséget is.  A fájl alapú lejátszás trendi, sokan szeretik, mi magunk is kedveljük, de azért ez nem való mindenkinek. Ha ragaszkodsz a nyomógombos Nokia telefonodhoz vagy gondot okoz egy email cím begépelése akkor valószínű hogy ez nem neked való. Szerencsére a hagyományos hanglemezek a reneszánszukat élik, és bár a CD eladások jelentősen csökkentek, azért a felvételek túlnyomó többsége még elérhető CD-n is. Válassz hozzád illő rendszert! Ha a fájl alapú lejátszás mellett döntesz, fontold meg a Roon rendszer használatát, jelenleg ez a legmodernebb, és legkényelmesebben kezelhető módja ennek. A Roonról itt olvashatsz részletesebben.

 

Új vagy használt?

 

Nehéz kérdés. Tekintve hogy a használtan már az eredeti ár 25-50%-ért is hozzá lehet jutni egy készülékhez, csábító a lehetőség, hogy olcsón jussunk egy-két kategóriával magasabb szintű berendezéshez. Azonban a használt hifi vásárlása mindig kockázatot jelent. A garancia általában már lejárt, a korosabb készülékeknél gond lehet az alkatrész utánpótlással. Az sem tudhatjuk pontosan, hogy az előző tulajdonos hogyan bánt a készülékkel, külső szemrevételezéssel nem feltétlenül derül ki a leharcolt belső állapot. A tinéndzser koron már túl lévő elektronikák esetén elég általános problémát jelent az elektrolit kondenzátorok kiszáradása, szakember kell a felújításukhoz. "Tuningolt" készülékek esetén különös óvatosság ajánlott, bár léteznek valóban hozzáértő szakemberek által feljavított berendezések, sok a "mekkmesterek" által összegányolt készülék. Összefoglalva, ha használt készüléket veszel, járj el körültekintően, és ha teheted, nézesd meg szakemberrel a készüléket vásárlás előtt. Lehetőség szerint kérd el az eredeti csomagolást, az összes gyári tartozékot, használati útmutatót. Óvakodj az irreálisan olcsón kínált készülékektől, és sose vásárolj lekapart gyári számú gépet. Ha kiderül, hogy lopott holmit vettél, nem csak a pénzedet buktad, de könnyen megvádolhatnak orrgazdasággal is. Persze ezzel nem lebeszélni akarunk a használt hifi vásárlásról, mi magunk is kínálunk exdemó vagy beszámított eszközöket, 3 hónap korlátozott garanciával.

 

Mennyit számít az akusztika?

Sokat, nagyon sokat számíthat. Egy rossz helyen felállított csúcsminőségű hangfal gyengébben szól, mint egy optimális szobában elhelyezett középkategóriájú modell. Az akusztika optimalizálása tehát jelentősen javíthatja a rendszered hangzását. Tartsd azonban szem előtt az arányokat! Minél jobb - vagyis drágább - a rendszered, annál kevesebb torzítást visz a felvételbe, és annál fontosabbá válik a szoba akusztikája. A szobaakusztikai alapismereteket ebben a cikkben foglaltuk össze. A mélyládák és az akusztika összefüggéseiről kicsit mélyebben pedig ebben a cikkben olvashatsz.

Problémás akusztikájú szobákkal kapcsolatos tanácsadásunk az alábbi tevékenységekből áll:

 

  • a szoba akusztikai tulajdonságainak meghatározása mérésekkel(frekvencia átvitel, tranziens viselkedés)
  • a mérések alapján a problémák beazonosítása
  • technikai javaslat a problémák kiküszöbölésére(szoba berendezés, akusztikai elemek, digitális szoba akusztika korrekció)
  • igény esetén a szükséges eszközök leszállítása, üzembehelyezése

Mikor mutatják a csöves erősítők a legjobb hangjukat?

Gyakori kérdés, hogy mennyi ideig kell az elektroncsöves erősítőket melegíteni, hogy a legjobb hangzást produkálják, és miért?

A rövid válasz az, hogy tapasztalataim szerint közel egy óra szükséges. Nem mintha a hang nem lenne szép már 10 perc múlva, ám kb. 45 perc eltelte után kezd szétnyílni igazán a színpad, és csak ekkor jelennek meg a felvétel mikro dinamikus részletei, illetve áll be a koherencia. A zene képi ábrázolásának finom részletei zsúfoltabban hideg állapotban.

 

Ez a jelenség még az előerősítőnél is megfigyelhető, ezért a végfokkal mindig egyszerre kapcsolom be, hogy a szonikus bemutatója azzal együtt érje el a maximumot. Akik 3-5 órát hallgatják a rendszerüket, biztosan észrevették, hogy az elektroncsövek folyamatosan egyre nyíltabb, és nyugodtabb hangot produkálnak. Ne próbáljon meg azzal elektroncső élettartamot spórolni, hogy hidegen kezdi el hallgatni. Sokkal jobban fogja élvezni a bemutatót, ha hazaérkezés után azonnal bekapcsolja melegedni a készülékeit, és csak miután virágot bontott a hangzás, akkor ül le zenélni.

És itt a válasz a „miért”-re: A legtöbb elektroncsöves készülék nehéz alkatrészekből épül fel. Ilyenek például a váz, a trafók, amelyek mindegyikének el kell érnie az optimális üzemi hőmérsékletet. Mikor a megfelelő hőmérséklet beállt, az áramkörök már képesek lesznek a lehető legalacsonyabb torzítás szinten dolgozni.

 

Nem csak az fontos, hogy a készülék minden alkatrésze bemelegedjen, az is elengedhetetlen, hogy a szellőzést biztosítsa, mert az elektroncsövek különben hajlamosak a túlmelegedésre. A túlmelegedett alkatrészek élettartama csökken, ezért minden esetben vegye figyelembe a cső gyártójának, és a készülék forgalomba hozójának ajánlását.

Zárógondolat: Ha úgy gondolja, hogy az elektroncsöves erősítő hangja a bemelegedés alatt kissé magasba húz, próbálja meg bármelyik félvezetős darabot hidegen hallgatni. Ugyanúgy nem jó ötlet. Ezeknek is szükségük van minimum 10 percnyi, de gyakran hosszabb bemelegedésre. Kimondható tehát az, hogy legfeljebb a bemelegedés idő felét lehet megspórolni zenehallgatás előtt, ha félvezetős végfokot használ.

Írta: Warren Gehl Audio Research hangzás fejlesztés

Formátum lexikon - Audio kodekek

A leggyakoribb audio kodekek és konténerek áttekintése

 

 

Nem könnyű a rengeteg rövidítés között eligazodni, sokak számára az MP3 jelenti "A" zenét, pedig annak elég kevés köze van hozzá, már ami a minőséget illeti. Alábbi összeállításunkkal nem csak a nagybetűs mozaikszavak jelentéséről, mibenlétéről szeretnénk lerántani a leplet, hanem egyfajta kultúrmissziót is folytatunk. Igyekszünk Kedves Olvasóinkat a minőségi zenehallgatás irányába terelni, ami ebben a témakörben még többletkiadást sem von maga után. Az esetek túlnyomó részében a FLAC ugyanannyiba kerül, mint az MP3, viszont a hangminőségbeli különbséget zongorázni lehetne.

 

WAV

Formátum jellege: tömörítés nélküli, veszteségmentes

Kiterjesztés: .wav

Történet: bár a WAV formátum gerincét a nyolcvanas évek végén alkotta meg a Microsoft és az IBM, csak 1991-ben a Windows 3.1 megjelenésekor vezették be. Előtte ennek nem lett volna értelme, hiszen a memóriaigénye egy CD minőségű sztereó felvételnek rendkívül nagy a mintegy 10 MB percenkénti bitráta miatt, ezt a korábbi merevlemezek nem bírták volna.

Felbontás, bitráta, mintavételezési frekvencia: extrém nagyfelbontású. Jelenleg legfeljebb 384 kHz/32 bit, de elméletileg még magasabb is lehet.

Fájlméret: az eredeti CD-vel megegyező

Hang: az eredeti CD-vel megegyező

Különlegességek: WAV elvileg az általános napi tevékenység során, minden területen használható, és még videó fájlokhoz is csatolható, mert nincs méretbeli korlátozás. Ugyanakkor teljes potenciálját a Windows Media Player és a dBpoweramp kivételével semmilyen alkalmazás nem használja ki. A támogatás jó, mindegyik streamelésre alkalmas eszköz, a hordozható készülékek és USB-s lejátszók tudják kezelni a WAV-ot.

FLAC (Free Losless Audio Codec)

Formátum jellege: veszteségmentesen tömörített

Kiterjesztés: .flac

Történet: a FLAC-ot 2000-táján fejlesztette ki a Xiph.Org Foundation. Rendelkezik saját keretformátummal de OGG kodekként is használható. A FLAC enkóder működése teljesen veszteségmentes. Csökkenti az eredeti audio adatok mennyiségét - hasonlóan működik, mint a ZIP és RAR tömörítők - de azoknál sokkal nagyobb mértékben. A dal összetettségétől függően változik a tömörítés hatékonysága.

Felbontás, bitráta, mintavételezési frekvencia: extrém nagyfelbontású, 655 kHz/32 bit a maximum.

Fájlméret: 25-70 %-kal csökkentett, átlagosan 50%-a az eredetinek.

Hang: az eredeti CD-vel megegyező

Különlegességek: a FLAC a RIFF tag-formátumot használja, a metaadatok átfogó halmazát együtt csökkenti a hangjelekkel. Semmilyen korlátozást nem gördít a rippelés útjába. Szinte általános a támogatása a hálózati lejátszók között.

ALAC (Apple Losless Audio Codec)

Formátum jellege: veszteségmentesen tömörített

Kiterjesztés: .mp4, .m4a

Történet: 2004-ben vezette be az Apple, ugyanazon az elven alapul, mint a FLAC. Veszteségmentesen lehet vele, a ZIP-hez és RAR-hoz hasonlóan audió fájlokat csomagolni, archiválni. Viszont az Apple Lossless más kodekkel és eltérő algoritmusokkal működik.

Felbontás, bitráta mintavételezési frekvencia: extrém nagyfelbontású. A dinamika maximum 32 bit lehet, frekvenciát illetően nincs felső határ.

Fájlméret: tárhelyigénye 23-60%-kal kisebb, (átlagosan 52%) mint az eredeti CD-nek.

Hang: az eredeti CD-vel megegyező

Különlegességek: bár az alapvető értékek és lehetőségek hasonlóak a FLAC-hoz, az ALAC a gyakorlatban aligha versenyképes, mert az Apple iTunes és az Apple hordozható eszközök kivételével, a drága licenc miatt, csekély a támogatása.

AIFF (Audio Interchange File Format)

Formátum jellege: veszteségmentesen tömörített

Kiterjesztés: .aif vagy .aiff

Történet: az AIFF szoros rokonságban van a WAV formátummal, a játékokat fejlesztő Electronic Arts és az Apple találták ki, a kilencvenes évek elején készült el a szabvány. Mivel az Apple számítógépek terjedtek el a professzionális stúdiókban, az AIFF rövidesen az első számú formátummá lépett elő. Valószínűleg ennek a ténynek köszönhetően tökéletes a meta tag-integrációja.

Felbontás, bitráta, mintavételezési frekvencia: extrém nagyfelbontású. Jelenleg 384 kHz és 32 bit, de elméletileg magasabb is lehet.

Hang: az eredeti CD-vel megegyező

Különlegességek: az AIFF egy nyílt konténer formátum valamennyi típusú adat számára. A tag-ok, mint a WAV esetében, elvileg tetszőleges mennyiségűek.

MP3 (MPEG 1, Layer 3)

Formátum jellege: adatcsökkentett, veszteséges tömörítésű

Kiterjesztés: .mp3

Történet: 1982-ben fejlesztette ki a Fraunhofer Institute ezt az ismert, nevezetes kodeket. Az MP3 így 10 évvel idősebb, mint a WAV és az AIFF. A formátum lehetővé teszi a audio kommunikációt a hálózatokon. Az ISDN és DSL beköszöntével MP3 lett a beceneve az interneten terjedő zenének. A formátum adatredukciója kiváltotta a zeneszeretők haragját és ellenérzését, ennek ellenére még mindig nagyon népszerű.

Felbontás, bitráta, mintavételezési frekvencia: kisfelbontású, maximum 48 kHz és 320 kbps lehet.

Fájlméret: egészen csekély, tárhelyigénye 77-92 százalékkal kisebb, mint az eredeti CD.

Hang: a tipikus 128 kilobites rátával eléggé tompa, fénytelen, a basszus kevéssé részletes és a CD-hez cseppet sem hasonlítható felbontású. Ez alá semmi esetre sem szabad menni! A 320 kilobit még viszonylag helytakarékos de már sokkal jobban szól. Érvényesül a zene struktúrája, plasztikussága, néhány szám közel azonos hangzású, mint a CD, de a térábrázolás kívánnivalót hagy maga után. Általában jellemző a sötétebb hangkarakter.

Különlegességek: nem csak a legidősebb, hanem a legszélesebb körben elterjedt és használt audio formátum. Szinte minden hordozható eszköz MP3 kompatibilis, valamint a DVD-lejátszók, USB-s készülékek, hálózati lejátszók és számítógépek is.

AAC (Advanced Audio Coding)

Formátum jellege: adatcsökkentett, veszteséges tömörítésű

Kiterjesztés: .aac, .mp4, .m4a

Történet: az új évezred kezdetén vezették be az élemedett korú, technikailag elavult MP3 utódaként. Az AAC hozott egy sor javítást, továbbfejlesztést, képes intelligensen összehangolni a kódolási lehetőségeket. Felismeri a hibákat és megteszi a megfelelő ellenintézkedéseket.

Felbontás, bitráta, mintavételezési frekvencia: jelenleg 44,1 kHz/16 bit, és maximum 320 kbps lehetséges.

Fájlméret: tárhelyigénye 77-92 százalékkal, mint az eredeti CD.

Hang: az AAC hangzása frissebb, élénkebb és felszabadultabb, mint az MP3. Mivel az MP3 is kapott néhány korszerűsítést, a korábbi nagy különbség a két hangformátum között összezsugorodott. Az AAC legnagyobb előnye, hogy az eredeti tonális karakter megmarad, ellentétben MP3-mal. Ez idő szerint - és úgy néz ki, az is marad - a legjobb méretcsökkentési formátum, ami rendkívül alkalmas adattárolásra is.

Különlegességek: mivel a végződések azonos MPEG szabványból származnak, fennáll az ALAC (Apple Lossless) fájlokkal való összetévesztés veszélye.

WMA (Windows Media Audio)

Formátum jellege: adatcsökkentett, veszteséges tömörítésű

Kiterjesztés: .wma

Történet: a Microsoft által a kilencvenes évek végén, internetes telefonálásra kifejlesztett formátum a WMA, mely része a Windows Media platformnak, a WMV és ASF (audio streaming) mellett megtalálható minden operációs rendszerben a Windows 98 óta.

Felbontás, bitráta, mintavételezési frekvencia: 48 kHz/24 bit, maximum 192 kbps lehetséges.

Fájlméret: 86-95%-kal csökkentett az eredeti CD-hez képest

Hang: az adatcsökkentés durva, és néha mellékhatások (artifaktok) hallhatóak. De nem elviselhetetlenek az olyan hibák, mint például a The Cure "The Kiss" első taktusaiban észrevehető némi halk kásásság.

Különlegességek: a WMA-t nem szabad összekeverni az új WMA HD formátummal. A HD verzió nagyfelbontású, 96 kHz/24 bites, rátája 768 kilobit/mp. A hangja, helyesen alkalmazva, jelentősen felülmúlja az audio CD-t.

OGG

Formátum jellege: adatcsökkentett, veszteséges tömörítésű

Kiterjesztés: .ogg

Történet: az OGG szintén a Xiph.Org Foundation fejlesztése, mint a FLAC és 1998-óta licencmentes ellenfele az MP3-nak.

Felbontás, bitráta, mintavételezési frekvencia: nincs pontos adat

Fájlméret: 75-90%-kal csökkentett az eredeti CD-hez képest.

Hang: jellemzői, mint például az ereszkedő hanglejtés és mérsékelt plaszticitás nem teszik szerethetővé az OGG-t. Valójában ezzel még mindig elmarad a WMA-tól és sorolja a büszkeségre okot nem adó utolsó helyre. Ez nem volt mindig így, egy 2005-ös összehasonlításban első helyre került az adatredukált formátumok között.

Különlegességek: viszonylag bonyolult kezelhetőség. Bár beépült stabil OGG kodek az alkalmazások közé (dbpoweramp, EAC, J.River stb), de hiányoznak a beállítási lehetőségek.

 

Forrás: AV-Online.hu

Ingyenes szállítás

Ingyenes szállítás

100.000 Ft feletti megrendelés esetén, Magyarország egész területére.

Ügyfélszolgálat

Ügyfélszolgálat

Tel: +36209533324, email: info@bartimexaudio.hu Hétfő-Vasárnap 8:00 - 20.00. Bemutató, árukiadás, személyes átvétel kizárólag előre egyeztetett időpontban bemutatótermünkben:1039 Budapest, Bivalyos u. 20.

Fizetési lehetőségek

Fizetési lehetőségek

Webáruházunkban bankkártyával, utánvéttel, előreutalással és bemutatótermi átvétel esetén készpénzzel fizethet.

Garancia

Magyar jótállás

Termékeink tiszta forrásból, márkaimportőrökön keresztül, vagy közvetlen gyári importból érkeznek. A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi és az európai márkaképviseletek támogatásával értékesítjük.

Cégünk erősségei:

- Több mint tíz éves szakmai tapasztalat

- Széles termékválaszték, több mint 3000 féle termék a hi-fi, audiofil és high-end kategóriákban

- Vásárlás előtti és utáni tanácsadás

- Professzionális termék demó a bemutatótermünkben

- A termékeink többsége otthoni körülmények között is kipróbálható

- A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi márkaképviseletek támogatásával értékesítjük


Térkép

terkep

Kapcsolat

Cégnév: Bartimex Audio Bt.

Bemutatóterem:  1039 Budapest, Bivalyos u. 20.

Nyitvatartás: Kizárólag előre egyeztetett időpontban!

Elérhetőség: Tel: +36209533324

Email: info@bartimexaudio.hu

Hírlevél feliratkozás


Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön akcióinkról, újdonságainkról. Feliratkozását egy egyszeri 4%-os kedvezményre jogosító kuponnal honoráljuk!
Használati feltételek
Alulírott, a fenti jelölőnényzet kipipálásával - az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a 7. cikk rendelkezése alapján - hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatkezelési tájékoztatójának feltételei szerint kezelje, és hírlevelet küldjön a számomra. Tudomásul veszem, hogy a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.

Bejelentkezés vagy Regisztráció