Menu

Cart
A+ A A-

Fekete-Kovács Kornél - Foundations

 

A jóga filozófiája inspirálta Fekete-Kovács Kornél szárnykürt- és trombitaművész nagyzenekari szvitjét, a Foundations című művet, ami most a BMC Records gondozásában öltött lemez-formát. A Modern Art Orchestra vezetője tíz plusz egy tételben dolgozta fel a jóga nyolc ágának első két tagjában, a Jámákban és a Nijámákban foglaltakat, amelyek nemcsak a jógikus léthez szolgálnak útmutatóul, de az európai ember számára is ismerős fogalmak. Így a zenében sem a Keletre utaló elemek dominálnak – sokkal inkább a nyugati kortárs zene jegyeit viseli magán. A megírt kompozíciók közé ékelődő, vezetett improvizációk során a MAO tagjai mellett Harcsa Veronika énekest, Dés András ütőhangszerest, Fenyvesi Márton gitárost, és a Kossuth-díjas zongoristát, Szakcsi Lakatos Bélát hallhatjuk.

Fekete-Kovács Kornélt évek óta foglalkoztatja a jógafilozófia, néhány éve pedig az ászanagyakorlás is jelen van az életében. A Foundations – Yamas and Niyamas című, nagyszabású művében mégsem egy távoli ország ősrégi kultúráját igyekezett nyugati gondolkodásmódra lefordítani, sokkal inkább arra szándékozott rámutatni, „hogy mennyire eltávolodtunk a valóban értékes és élhető életmódhoz szükséges gondolkodástól” – ahogy ő maga fogalmazott. A Modern Art Orchestra vezetője a hitelesség szempontját szem előtt tartva ügyelt arra, hogy a szöveges illusztrációkban és a zenében is elváljanak egymástól az autentikus, keleti, és a nyugati szemszögből reflektált minőségek. Amikor például Ávéd János bansurin (bambusz fuvola) játszik, Kornél kifejezett kérésére nem indiai módon teszi azt, ahogy többségében a szanszkrit szövegek sem eredeti formájukban hangzanak el Harcsa Veronika előadásában. A Foundations egyszerre tűnik áradó folyamatzenének – amely formailag is leképezi azt a keleti létszemléletet, mely szerint maga az út a cél –, miközben mégis erősen strukturált. A szöveg és a zene közti, nem egyértelműsített viszony pedig minden egyes hallgatáskor megadja a hallgatónak az asszociatív-intuitív felfedezés örömét.

Közreműködött:
Modern Art Orchestra
Vendégszólisták:
Harcsa Veronika – ének
Szakcsi Lakatos Béla – zongora

Dés András – ütőhangszerek, electronika

Fenyvesi Márton – gitár, electronika

 

Forrás: Hifipiac.hu

Muthspiel, Wolfgang: Where the River Goes

 

 

Wolfgang Muthspiel - Where the River Goes (ECM/hangvető, 2018)

„A part mentén járva”

Legutóbb 2016 novemberében értekeztem Wolfgang Muthspiel által fémjelzett albumról. A nagyszerű osztrák gitáros, akkor Ambrose Akinmusire trombitás, Brad Mehldau zongorista, Larry Grenadier bőgős és Brian Blade dobos közreműködésével vette fel „Rising Grace” (ECM) címet viselő korongját. Most pedig - újra az ECM gondozásában - megjelent a „Where the River Goes”, melyen a fenti „team”-ből csak a dobos személye változott, hiszen ezúttal Eric Harland ült a „cájg” mögött a stúdióban.

A CD-n 8 dal hangzik el; hatot Muthspiel, egyet Mehldau jegyez („Blueshead”), a „Clearing” pedig a quintet tagjainak közös munkája.

Nos, a „Where the River Goes” hangulatában, jellegében nagyban hasonlít az előző korongra. Az ECM szárnyai alá vett anyagok jellegéhez, megszokott stílusához abszolút illő, melankolikus, filozofáló, időnként már-már spirituális zenét játszanak Muthspiel-ék.

Lehetne ballada lemezként aposztrofálni a friss felvételt, de mégsem teszem ezt, mert a kompozíciók sokkal összetettebbek annál, mintsem, hogy „csak” szép melódiák gyűjteményeként tekintsünk rá. Gyönyörű dallamok fel- vagy inkább előtűnnek, de ezek a zenei szövetek nem fejlődnek olyan „slágerré”, melyet az ember fütyül borotválkozás közben vagy buszon, villamoson utazva.

Némileg eltér az anyagra jellemző vonulattól Brad Mehldau darabja, a „Blueshead”, hiszen ez egy swinges lüktetésű, a mainstream jazz felé hajló mű. Nem mellékesen, nagyon jó!

A másik mozgalmasabb „track” a „One Day My Prince Was Gone”. A free jazz irányába tartó dalban szintén előkerülnek swinges „dolgok”, némileg Ornette Coleman korai korszakát eszembe juttatva.

A „Buenos Aires” is picit kakukktojás, de csak annyiban, hogy szólóban adja elő a „zkv”, a címéből adódóan argentinos-latinos „feeling”-ű, a klasszikus gitármuzsikát is felelevenítő melankolikus dalt.

A „Where the River Goes”-tól pontosan azt kaptam, amit vártam tőle; mély, sokatmondó zene, zseniális jazzisták által interpretálva, azonban - ahogy a „Rising Grace” kapcsán - most is némi hiányérzetem van. Azt gondolom Muthspiel tudna ennél sokkal magával ragadóbb, „szívbe hatolóbb” kompozíciókkal előállni, és bizony ilyen társakkal olyan lemezt készíteni, melynek meghallgatása után azt mondanám/mondanánk: huh, nem térek magamhoz!

Az általam negatívumként észrevételezett „ügyek” ellenére, ajánlom minden kedves Olvasónk figyelmébe Muthspiel-ék produktumát, mert jazz ez a javából!

Wolfgang Muthspiel: Where the River Goes (ECM 2018)

1. Where the River Goes
2. For Django
3. Descendants
4. Clearing
5. Buenos Aires
6. One Day My Prince Was Gone
7. Blueshead
8. Panorama

 

Wolfgang Muthspiel – gitár
Ambrose Akinmusire – trombita
Brad Mehldau – zongora
Larry Grenadier – bőgő
Eric Harland – dob

 

Szerző: Gáspár Károly

Forrás: Jazzma.hu

J.S. Bach - The Goldberg variations - Glenn Gould

Az ajánló címében két fontos névvel találkozunk, érdemes mindkettőről néhány szót ejteni.

Bach

bach1

A zene egyetemes és erősen szubjektív műfaj,  élettér, meg merem kockáztatni, hogy működésünk egyik alapja. Az egyetemességhez nem fér kétség, a szubjektivitás viszont emberi mivoltunkból következik. Nos ezt a kettősséget kevés embernek sikerül maradéktalanul áttörnie. Bach közéjük tartozik. Ő minden európai zene atyja és alapja. „Nem pataknak, tengernek kellene hívni” – nyilatkozta Beethoven. Szerintem pedig itt épp egy „Nomen est omen” jelenséggel állunk szemközt, vagyis ő valóban a forrás, a patak volt, akinek munkássága révén, abból kiindulva válhat a zene egyetemes tengerré. Nyilván zenében kissé járatos honfitársaimnak nem kell ecsetelnem, mit tett a zenével, mit hagyott hátra, mi az amiből manapság is táplálkozik a már-már kizárólag elektronikussá tett zenefolyam, persze látóknak megmutatva, felvillantva néha egy-egy foszlányt a mester kézjegyéből. Igen, a véleményem szilárd, manapság is meghatározza, alapot ad zenei környezetünknek, ő a forrás. Egyik legjobban fizető munkája volt a Goldberg variációk. Gazdag úr nem tud aludni, van ez a jó nevű zenész, felkérte tehát, írjon neki álomba ringató zenét. Majd Goldberg a zongorista eljátssza esténként lefekvéskor. Bach megírta, Goldberg játszotta, herceg aludt. Minden kipipálva. A Goldberg variációk tehát egy altató. Zongorára.

Gould

Photo: Glenn Gould Photography Date: January 25 & 26, 1962 Broadcast Date: April 8, 1962 (image created in 1998)

Ő bonyolultabb lélek, benne azért keveredik a tiszta hang egyetemessége, a kristály tiszta interpretáció és a teljes elvonulás, berekesztődés, a meg nem értettség, az embergyűlölet. Autista volt, korán elment, a repertoár amit hátrahagyott pedig féltve őrzött, sok tekintetben egyedi, megismételhetetlen. Nálam a Bach és zongora szavak után rögtön Gould következik tudatomban, szerintem ez sokaknál így van. Nála minden együtt van, a kontrapunkt végig vitele, érzelemmentesen, kizárólag a matematika nyelvén értelmezve is, megoldottnak tekinthető a feladat, az egyenlet megoldása pedig nem más, mint Glenn Gould játéka. Bizonyítható, fellebbezésnek helye nincs. Nos két ilyen név hallatán adott lehet a teljes megelégedettségre törekvés teljesülése. Érdekes módon, a fiatal Gould mást látott benne, mint a kései. Nekem személy szerint van egy 57-es moszkvai felvételem, de ott előtérben volt a virtuozitás, érzem, hogy a művész meg akarja váltani a világot, talán nem is altató ez, hanem ébresztő.

glenn-gould-source-unknown

Jelen felvétel halála előtt egy évvel készült. Alapvetően lassabb lélegzetvételű, nem egy hangverseny virtuóz előadója szólaltatja meg a Steinway húrjait, itt egy elvonult remete készíti magányosan a lipcsei altatót, szerintem Bach sem gondolhatta volna másként.

gould-span

Alapvetően nem szeretnék az előadásmódról, Gould Bach interpretációiról fecsegni, kivesézték ezt már ezerszer. Tudjuk, halljuk, betűk helyett hallgassuk! Ha lehet alapmű, amit mindenkinek ajánlanék, akkor ez  Johann Sebastian Bach Goldberg variációk című műve lenne. Glenn Gould 1981-es tolmácsolásában.

gould-goldberg

01. Aria 03:05
02. Variation 1 a 1 Clav. 01:10
03. Variation 2 a 1 Clav. 00:49
04. Variation 3 a 1 Clav. Canone all'Unisono 01:31
05. Variation 4 a 1 Clav. 00:50
06. Variation 5 a 1 ovvero 2 Clav. 00:37
07. Variation 6 a 1 Clav. Canone alla Seconda 00:40
08. Variation 7 a 1 ovvero 2 Clav. 01:16
09. Variation 8 a 2 Clav. 00:54
10. Variation 9 a 1 Clav. Canone alla Terza 00:59
11. Variation 10 a 1 Clav. Fughetta 01:04
12. Variation 11 a 2 Clav. 00:54
13. Variation 12 Canone alla Quarta 01:38
14. Variation 13 a 2 Clav. 02:38
15. Variation 14 a 2 Clav. 01:05
16. Variation 15 a 1 Clav. Canone alla Quinta. Andante 05:02
17. Variation 16 a 1 Clav. Ouverture 01:38
18. Variation 17 a 2 Clav. 00:54
19. Variation 18 a 1 Clav. Canone alla Sesta 01:03
20. Variation 19 a 1 Clav. 01:03
21. Variation 20 a 2 Clav. 00:50
22. Variation 21 Canone alla Settima 02:13
23. Variation 22 a 1 Clav. Alla breve 01:03
24. Variation 23 a 2 Clav. 00:58
25. Variation 24 a 1 Clav. Canone all'Ottava 01:44
26. Variation 25 a 2 Clav. 06:03
27. Variation 26 a 2 Clav. 00:52
28. Variation 27 a 2 Clav. Canone alla Nona 01:21
29. Variation 28 a 2 Clav. 01:03
30. Variation 29 a 1 ovvero 2 Clav. 01:02
31. Variation 30 a 1 Clav. Quodlibet 01:30
32. Aria da capo 03:45

Forrás: Muzix.hu

E.S.T. SYMPHONY

Egykor az egyik legkeresettebb jazz-formáció volt a kiváló svéd zongorista nevét viselő Esbjörn Svensson Trio (vagy egyszerűen E.S.T.). Svensson társai a csapatban Magnus Öström (dobok) és Dan Berlung (bőgő) voltak. A zenekar a működése során több mint 750 ezer albumot adott el. Amelyek közül szinte valamennyi gyorsan „bearanyozódott” illetve platinalemezzé vált. Méltán tartották őket a jazz műfaj legnagyobb európai innovátorainak. Új színeket, hangulatokat és gondolatokat hoztak a műfajba. Zenéjükben bátran tágították a határokat. Az általuk megszólaltatott kompozíciókban éppen úgy jelen volt a könnyedség, mint a legvadabb improvizáció. A közönség és a kritikusok is egyaránt rajongtak az egyik legjobb és legnépszerűbb, stílushatárok nélküli, modern jazz formációért. Az E.S.T. 1999-ben az ACT Music gondozásában megjelent From Gagarin’s Point of View című CD-je volt az ugródeszka a világhír felé. Három évvel később elnyerték a rangos Down Beat Magazin „legjobb európai együttes” címét és körbe koncertezték a földet. Ennek a meredeken felfelé ívelő karriernek Svensson tragikus halála (búvár balesetet szenvedett) vetett véget. Halálának néhány nap múlva lesz szomorú, tizedik évfordulója. Halála után a dobos Öström és a bőgős Berlung is saját projektbe kezdett, de egyik sem tudott az E.S.T. magasságába emelkedni. A bőgős, Dan Berglund’s Tonbruket névre hallgató formációja igyekszik tovább vinni Svensson szellemi örökségét. Amelyről számos, az ACT Music-nál megjelent albumuk is tanúskodik.

Svensson-nak volt egy nagy álma. Méghozzá az, hogy a trióra írt jazz kompozíciókat nagy-zenekari szintre emelje. Ezt az álmot váltotta most valóra a német lemezcég az E.S.T. Symphony című albummal. A lemezen 10 kompozíciónak jutott hely. Valamennyit az E.S.T. tagjai jegyzik szerzőként. A jól ismert számokat (a „Dodge the Dodo” kivételével) Hans Ek hangszerelte át (és ő a karmestere a műveket megszólaltató Royal Stockholm Philharmonic Orchestra-nak is). Tőle egy hosszabb írást is olvashatnak az érdeklődők a brit klasszikus zenei szaklap a Gramophone hasábjain. A lemezen a nagy-zenekar és az E.S.T. tagjai mellett olyan ismert zenész is szerephez jutottak, mint Iiro Rantala (zongora), Marius Neset (szaxofon), Verneri Pohjola (trombita) és Johan Lindström (pedal steel). Kétségtelenül nehéz helyzetben volt az a személy, akinek a gazdag E.S.T. repertoárból ki kellett választani azokat a számokat, amelyek felkerültek erre a kiadványra. Minden bizonnyal lesznek olyanok, akiket elfog a hiányérzet azért, mert X vagy Y szám miért nincs rajta a korongon. A válogatás mindig szubjektív, de igaz ez a repertoár hallgató által történő megítélésére is. Összességében egy könnyen megszerethető született, amely méltó emléket állít az utóbbi évtizedek egyik legjobb jazz zongoristájának, Esbjörn Svensson-nak. A lemezen olyan nagy klasszikusok nagyzenekari változatát találhatjuk, mint például a „From Gagarin’s Point of You”, a „Wonderland Suite” és a „Viaticum Suite”.
Jó hír a bakelit szerelmeseinek, hogy a kiadvány CD formátum mellett fekete korongon is elérhető.

 

Forrás: Hangzásvilág.hu

 

Haden, Charlie – Mehldau, Brad - Long Ago and Far Away

 

Haden, Charlie – Mehldau, Brad: Long Ago and Far Away (Impulse!)

„Messze, de mégis közel...”

 

2014 júliusában veszítettük el a jazztörténelem egyik legnagyobb alakját, Charlie Hadent. A zseniális bőgős, zenekarvezető, komponista hatalmas életművet hagyott maga után, felejthetetlen lemezei, legendás koncertjei, jobbnál-jobb formációi, és a műfaj művelői körében gyakran játszott, gyönyörű szerzeményei által.

Az Impulse! kiadó archívumából most egy igazi gyöngyszem került elő, és jelent meg „Long Ago and Far Away’” címmel! (Múlt szombaton a New York-i Jazz Albums lista 12. helyén nyitott! – A szerk.)

A németországi Mannheim városában, a 2007-es Enjoy Jazz Festival keretein belül megrendezett Charlie Haden–Brad Mehldau kettős koncertjét ismerhetjük a korong által!

Hat jazz standard-et hallhatunk a felvételen, a zongora-bőgő, vagy ez esetben inkább bőgő-zongora felállásnak köszönhetően, rendkívül intim hangulatban interpretálva azokat. Persze a két géniusz akár big banddel is tudja/tudta hozni a Rájuk oly jellemző nagy-nagy „szív-lélek faktort”!

Charlie Parker klasszikus blues témájával, az „Au Privave”-val kezdődik a CD, mely hallgatása közben máris érezhetjük, hogy rendkívül különleges anyagról van szó! Mainstream jazz ez a javából, de olyan szabadság, „repülés” tapasztalható Haden és Mehldau részéről, ami bizony párját ritkítja! „Veszik” egymás minden rezdülését, lélegzetvételét, ahogy pedig Haden „ment” a szólisták után harmóniailag, ritmikailag, hát, nem tudom volt/van/lesz-e hozzá hasonló basszista!

Tudom, most jön majd, hogy „de a Ronkárter, a Pederzen, meg a Patituccsi kibőgőzik a szemét, és különben is a Réjbrann dögösebb négyet hozott”! Szó, mi szó, van ezekben igazság, de ahelyett, hogy belemennék egy „Hadenológiába”, csak annyit mondok: Charlie Hadenből csak egy volt! A vita többi részét meghagyom a bőgősöknek, és az örök „megfejtőknek”...

Na szóval, tovább haladva a „track”-eken, a fent említett szellemben folytatódik az album. Jön -többek között- a címadó „Long Ago and Far Away” (Jerome Kern), vagy az egyik kedvenc standard-em, Matt Dennis munkája, az „Everything Happens to Me”. Minden dalban a jazz lényegét fogják meg, adják át nekünk a művészek! A hagyományok tisztelete és a modernitás kéz a kézben jár. Minden pillanatban olyan dolgok történnek, amely kapcsán felkapja az ember a fejét, és azt mondja: ezt még nem hallottam senki mástól!

Olyan szintű interpretációk ezek, hogy ha az ember nem tudná, jazz standard-ekről beszélünk, azt hihetné, Haden vagy Mehldau darabokról van szó! Ellazultam miközben hallgattam játékukat, ugyanakkor valami jóféle izgalom is eltöltött, átjárta testemet. Ilyet csak géniuszok tudnak okozni!

Köszönet az Impulse!-nak ezért a szép ajándékért, ami fel/megemeli mindenki szívét-lelkét, aki eljuttatja hallójáratain keresztül magához a „Long Ago and Far Away”-t! Tegyék sokan ezt!

 

Charlie Haden–Brad Mehldau: Long Ago and Far Away (Impulse! 2018)

1. Au Privave

2. My Old Flame

3. What’II I Do

4. Long Ago and Far Away

5. My Love and I

6. Everything Happens to Me

 

Szerző: Gáspár Károly

Forrás: Jazzma.hu

Ingyenes szállítás

Ingyenes szállítás

100.000 Ft feletti megrendelés esetén, Magyarország egész területére.

Ügyfélszolgálat

Ügyfélszolgálat

Tel: +36209533324, email: info@bartimexaudio.hu Hétfő-Vasárnap 8:00 - 20.00. Bemutató, árukiadás, személyes átvétel kizárólag előre egyeztetett időpontban bemutatótermünkben:1039 Budapest, Bivalyos u. 20.

Fizetési lehetőségek

Fizetési lehetőségek

Webáruházunkban bankkártyával, utánvéttel, előreutalással és bemutatótermi átvétel esetén készpénzzel fizethet.

Garancia

Magyar jótállás

Termékeink tiszta forrásból, márkaimportőrökön keresztül, vagy közvetlen gyári importból érkeznek. A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi és az európai márkaképviseletek támogatásával értékesítjük.

Cégünk erősségei:

- Több mint tíz éves szakmai tapasztalat

- Széles termékválaszték, több mint 3000 féle termék a hi-fi, audiofil és high-end kategóriákban

- Vásárlás előtti és utáni tanácsadás

- Professzionális termék demó a bemutatótermünkben

- A termékeink többsége otthoni körülmények között is kipróbálható

- A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi márkaképviseletek támogatásával értékesítjük


Térkép

terkep

Kapcsolat

Cégnév: Bartimex Audio Bt.

Bemutatóterem:  1039 Budapest, Bivalyos u. 20.

Nyitvatartás: Kizárólag előre egyeztetett időpontban!

Elérhetőség: Tel: +36209533324

Email: info@bartimexaudio.hu

Írja meg véleményét:

Hírlevél feliratkozás


Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön akcióinkról, újdonságainkról. Feliratkozását egy egyszeri 4%-os kedvezményre jogosító kuponnal honoráljuk!
Használati feltételek
Alulírott, a fenti jelölőnényzet kipipálásával - az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a 7. cikk rendelkezése alapján - hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatkezelési tájékoztatójának feltételei szerint kezelje, és hírlevelet küldjön a számomra. Tudomásul veszem, hogy a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.

Bejelentkezés vagy Regisztráció