Kezdetben vala a lemezjátszó és még a mai napig sokan használják, ahol először derült ki, az a trükkös jószág másképpen szól, ha változtatjuk az alatta lévő alátét/asztal anyagát. Sokakat meglepett ez a felfedezés, ugyanis akkoriban nem vártak el mást egy LP lejátszótól, mint, hogy ne dübörögjön, és ne nyávogjon (nagyon). Akkoriban a boldog békeidőkben, mikor még a falhoz tologatták a hangfalakat és egyéb eretnekséget is elkövettek a hifisták, fel sem merült egyéb lehetőség, mint hangzást javító eszköz. Mígnem egyszer a legenda szerint az egyik zenekedvelő úriember feleségének (aki egyben a ház asszonya is) kifogása támadt, a nappali közepén, az antik asztalon (ami inkább szolgált az ingatlan, mint az ingó elnevezésre, azaz kiérdemelte a "négyemberes" megnevezést, ennyi kellett ugyanis a megemeléséhez) trónoló berendezéssel szemben, ami ellen ugye nincs apelláta. Hősünk törte a fejét, ugyan hova kéne rakni, ahol nincs szem előtt, de még zavartalanul használható. Amíg töprengett, addig áthidaló megoldásként rápakolta egy könnyű, négylábú ülőkére (hokedlinak is nevezhetnénk, ha Magyarországon lennénk) és (mivel éppen nem volt otthon az illető hölgy) bekapcsolta, hogy zavartalanul élvezze a zenét. Már az első taktusoknál érezte, valami nincs rendben a hangzással, pontosabban nagyon is rendben van. Az eddig a hangképre telepedő mélyhangok jóval megfogottabbá, tisztábbá, kottázhatóbbá váltak és egész átviteli sáv kiegyenlítettebb lett, nem beszélve az általános hallgathatóságról, jóval élményszerűbb lett a zenehallgatás. Ezen felbuzdulva és egy pohár jóféle whisky felhajtása után, vakmerően felhívta (no nem a feleséget, ahhoz kevés volt az ital) a barátait, akik hasonló kórságban szenvedtek, mint ő, nevezetesen ők is szerettek különféle hangkeltő kütyükkel bíbelődni és elújságolta nekik a tapasztalatait. Ez kisebb-nagyobb vitákhoz vezetett az érintett baráti családokban és felszínre hozta (ha már nincs sárkány) a férfiember, vakmerőséggel határos bátorságát, ha a kedvenc hobbijáról van szó. Viszont elvezetett annak a felismeréséhez, bizony nagyon nem mindegy, mit pakolunk a készülékeink alá, legyen az bútordarab, vagy alátét, vagy a kettő kombinációja.
Rezegjen, vagy ne rezegjen?
A válasz természetesen az, hogy ne rezegjen, kivéve persze a hangszóró membránt és a hangszedő tűjét, a többi lehetőleg ne mozogjon, álljon egyhelyben, rendíthetetlenül, mint a cövek. Amit nem is olyan egyszerű megoldani. Evidensnek tűnik, ha valami olyan bútordarabra pakoljuk, ami jó nagy és jó súlyos, mondván az elnyeli a rezgéseket és bőven elég stabil a megfelelő alátámasztáshoz.
Visszaemlékezve a fizikaórán tanultakra, ha valamilyen hanghullám (márpedig ebben az esetben a rezgést a hanghullám prezentálja) nekiütközik valaminek, akkor annak egy része elnyelődik és hővé alakul, viszont a másik része szépen visszaverődik a lejátszóba/hangfalba időben eltolva, ami elkeni, bizonytalanná teszi a hangot. Ráadásul kondenzátorként is működik, azaz egy darabig tárolja a rezgéseket, így azok csak egy idő után csengenek le és minél súlyosabb az állvány, annál lassabban. A könnyű állványokkal se sokkal jobb a helyzet, inkább csak más, azok ugyanis könnyebben rezgésbe tudnak jönni, cserébe hamarabb is csengenek le.
De mi a helyzet akkor, ha valakinek nincs módja (helyhiány és jézusom, hogy néz ez ki…) csak a berendezései alatt cserélni olyanra a bútorokat, ami eliminálja a rezgéseket? Erre találták ki az igen különböző anyagokból készült alátéteket, amikkel kedvünk szerint finomhangolhatjuk a lemezjátszónk hangkarakterét. Meg a digitális forrásunkét, lévén ott is ugyanolyan (ha nem is akkora mértékben, mint az analógnál) fontos a megfelelő csillapítás. Visszautalva az előző bekezdésre, de hiszen feltaláltuk a tökéletes megoldást a gumi alátétek képében, szinte tökéletesen elnyeli a rezgéseket "kifelé" a készüléktől és "visszafelé" is megfelelő módon működik. Elméletben. Van, amikor ez is tökéletesen elég, de a gyakorlatban sokszor lefojtja, tompává teszi a hangot, azaz sajnos ez sem egy mindenes megoldás, nem jó minden esetben. Ki kell próbálni, hátha szerencsénk van vele még, ha nem is csinál semmit, legalább nem karcoljuk vele össze az asztalt.
Hangfalak alá úgyszólván kötelező tenni valamit, még akkor is, ha állványon használjuk őket. A paletta itt is változatos az alátétek terén és kizárólag a hangfalon múlik, melyik változat válik be.
Vannak puha megoldások sima gumi, valamilyen elasztikus műanyagból készültek, vannak a kimondottan alájuk tervezett tüskék rézből, alumíniumból, acélból és ezek variáció, mint a Spike névre keresztelt tüske a VIABLUE háza tájáról. De akár egy csipet gyurma is elég lehet, a közös bennük, ezek mindegyike megváltoztatja valamilyen szinten a hangot.
Itt sem működött másként a dolog, mint az első bekezdésben leírtakban, amíg ki nem próbálta valaki, addig senkinek eszébe nem jutott volna (legfeljebb az üvegasztal kímélése érdekében) valamilyen alátétet pakolni mondjuk a CD-játszó vagy az erősítő, netán a DAC alá. Márpedig sajnos, vagy szerencsére, azok alatt is működik és ott is attól függ a megszólalás, milyen anyagot rakunk a fenekük alá. Miért szerencsére? Mert megfelelő választással, sokat nyerhetünk a hangminőség terén, jobbat tudunk/lehet kihozni a gyári alapállapothoz képest, a készülék árának a töredékéért.
Sőt vannak, akik a tetejükre is applikálnak valami nehéz tárgyat, ami - ha jól belegondolunk - tökéletesen érthető, hiszen mondjuk a DAC nem csak "lefelé", hanem "felfelé" is rezeg, ott is elkél a besegítés, arra is érdemes figyelni. Erre a célra is van számtalan, eltérő lehetőség, de az egyik legköltséghatékonyabb és főleg a legjobb a VIABLUE UFO és a VIABLUE UFO XL verzió, ami egyesíti magában a fém és a gumi/műanyag előnyeit. Választható sima, fémgyűrű nélkül is gumialátétéként is, úgy is tökéletesen ellátja a feladatát, nem mellesleg úgy jóval olcsóbb. Első pillantásra létezik egy kézenfekvő megoldás még, ha egy "picit" macerás is, vákuumba kell helyezni
a láncunkat és lőttek a rezgéseknek! De álljunk csak meg egy szóra, mi lesz akkor, mondjuk a trafók keltette vibrációkkal? Az általuk keltette zavarok ugyanúgy terjednek tovább és még csak csillapítva sem lesznek. Hangfalaknál meg ugye nem igazán kivitelezhető a vákuumban használat.
Egy szó, mint száz, egy gondosan összeválogatott komponensekből álló rendszernél nem ússzuk meg a csillapítók használatát, kivéve természetesen, ha alapból remekül megcsinálta a gyártó, de ez még a high end gépezeteknél is ritka. Több gyártó mellett a VIABLUE is kínál erre, szinte minden területre kiható megoldást, legyen az tüske, gumi vagy fém/gumikorong variációja. Különböző méretben, kialakításban és anyagminőségben kapható például az Absorber M (legolcsóbb, legjobb, öntapadós, UFO alja), Absorber XL (hatékonyabb, legnagyobb, öntapadós, UFO XL alja), UFO (nemzetközi kedvenc, 3 rétegű, csavarozható aljzatokhoz).
Nem mellesleg, nem csak úgy önmagában (rakd alá, ahogy tudod, aztán majd lesz valami) hanem, csavarokat, menetes átalakítókat is ad hozzájuk - így könnyedén szerelhetjük őket bárhová, ahol arra van szükség - ami igen dicséretes hozzáállás.
Forrás: AV-Online.hu
