Miért örülök? Mert nem átlagos eszközöket kaptam, hanem a Primare zászlóshajó sztereó erőműveit. A márkanév nem ismeretlen számomra, mert néhány évvel ezelőtt, amikor a Hi-Fi News & Record Review-nak dolgoztam, sok időt töltöttem el a gyártó előd modell kínálatával. Az élmény elevenen él bennem, ahogy az is, amikor Ascot-ban alkalmam volt egy nagyon szigorú Primare rendszert meghallgatni, és utána Terry Madelen-nel el tudtam beszélgetni a Primare hangzásvilágáról. (Az idegen nyelvű interjút angol feliratozással megtekintheti. Kattintson ide a YouTube lejátszás elindításához. )
Az, hogy eddig ellenálltam a kritikus meghallgatásnak és a bemutató írásának, nagyrészt annak köszönhető, hogy a saját rendszeremben voltam arra kíváncsi, meddig lehet elmenni velük. A Perlisten tökéletes választás erre, mert artikulált, kiegyensúlyozott a hangja, és mindent megmutat, amit az erősítő tesz, vagy éppen nem tesz.
A Primare erősítő rendszer:
A végső igazságtétel érdekében kimaxoltuk a rendszert olyan módon, hogy nem egy, hanem két darab A35.2 végfokot használtunk hídban, egy PRE35 Prisma előerősítővel. Ilyen módon a teljes rendszer 9800 fontba kerül, de nem kell feltétlenül eddig elmenni, a rendszer modulárisan fejleszthető.
Az alap rendszerben gondolkodva a PRE35 2899 font, és egy A35.2 pedig 2900 font. Ez azt jelenti, hogy a prémium rendszer 5799 fontért összeállítható. Amennyiben DAC egységgel bővíti, a PRE ára 3650 fontra emelkedik, amihez további 350 font hozzáadását igényli a Prisma bővítés.
A PRE35 Prisma előerősítő:
Tehát 4000 fontért egy mindennel felszerelt előfokot kap. Szimmetrikus be és kimenetek, digitális bemenetek állnak rendelkezésére a DM36 DAC modul választása esetén. Az ESS ES9068A chipset 32 bit 384 kHz, és DSD256 natív jelfeldolgozásra képes. A Prisma – vagy másik nevén SM35 – modul pedig AirPlay, Chromecast, Spotify Connect, illetve Tidal valamint Qobuz lejátszást tesz lehetővé. Nem hiányzik a Bluetooth sem, ha valaki azt igényli. Hab a tortán a WiSA, a Roon és az MQA.
Lemezjátszó bemenete nincs, de ez aligha meglepő, mivel ezen a szinten külön egységet szokás használni. Ilyen lehet például a Primare R35. Az pedig garantálhatom, hogy a külön egység jobb hangminőségre képes, mint ha beépíthető lenne.
A 35.2 Primare végfok:
Az A35.2 specifikációi szintén nagyon jók. RCA és XLR bemenetei vannak, nem mellesleg hídba kötve is használható. Hídban 8 ohmon 800 watt kimeneti teljesítménye túlzás nélkül erőművé változtatja.
Ám nem csak a leadott teljesítményre érdemes odafigyelni, hanem a módra is, ahogy azt előállítja. Az A35.2 ugyanis a Primare legújabb D-osztályú topológiája dolgozik. Az UFPD 2 végfok modulonként dedikált tápegységről kapja az áramot, ami alap állapotban, sztereó módban 2×200 W 8 ohm, illetve 2×400 W 4 ohmon. Ezek a számok nem zsugorodnak valós hangfal terhelésen sem!
Ahhoz képest, hogy csúcs kategóriáról beszélünk, a súlyuk nem hatalmas. 11,7 kg nem okoz sérvet, de a masszív stabil felépítés bizalom gerjesztő.
Az előerősítő egy kicsit könnyebb, 11,3 kilós. A PRE35 a Google Home alkalmazáson keresztül pillanatok alatt online állapotba hozható, ha Wi-Fi hálózathoz akarja csatlakoztatni. Etherneten keresztül még gyorsabb, a Prisma alkalmazás pillanatokon belül megtalálja. Arra érdemes odafigyelni, hogy ha több Primare készüléket használ, állítsa át az eszköz kiválasztást manuálisra. Én ugyanis beleszaladtam abba, hogy az alkalmazás a legutóbb használt egységhez csatlakozik, ez esetemben a Primare NP5 Prisma lejátszóm volt.
A Primare Prisma alkalmazás:
Aki még soha nem használta ezt az appot, kellemes digitális élményben lehet része, mert feljebb van a legtöbb rivális márkához képest. Könnyű navigáció a menüben, egyszerű beállítások a streaming fiókokhoz, átnevezések, mindez komplikációk nélkül.
A PRE35 előlapja nemesen egyszerű. Két elegáns forgató, és mindössze négy nyomógomb található rajta. Változtatnék-e bármin? Nos, a bennem lakó kritikus talán más gomb elrendezést látott volna, ami a forgató gombokhoz van igazítva. A kijelzőn többféle lehetőség áll rendelkezésre, egyéni prefereciák szerint módosítható a megjelenítés módja.
A Primare hang:
Tisztázzunk valamit már a legelején. Bárkinek ha van előítélete a D-osztállyal kapcsolatban, az itt nyugodtan feledkezzen meg erről. Ahogy az AB vagy A osztályú erősítők hangja sem egyforma, úgy nem minden D-osztályú vehető egy kalap alá. Igen, vannak olcsó modulok, amelyek hangja vékony és élettelen, de a Primare D-osztálya más liga.
Ha például szabadjára engedem a Rolling Stones Miss You című remaster verzióját (Qobuz 24 bit 88 kHz) a ritmus szekció olyan feszes lesz, amilyennek ritkán hallottam még, mellette Jagger lírai hencegése ütős és meggyőző. Röviden szólva életszerű és realisztikus.
Beszéljünk kicsit a színpadkép méretéről. A szélesség nagy a mélység barlanghoz hasonló. Sade No Ordenary Love című száma szerény16 bit 44,1 kHz FLAC formátum, de amint a szemem lecsukom a 30 négyzetméteres szobám zsúfolásig megtelt arénává változik.
Ez a teljesítmény nagyon jó, talán jobb is, mint amilyennek lennie kéne egy 7000 fontos erősítővel, ami egy 30.000 fontos hangfalat hajt. Semmiféle nyilvánvaló hiányosság nincs, de mi van akkor, ha még egy erősítő bekerül a rendszerbe, és híd üzemmódra váltok? Röviden, a magas változatlan marad, nincs elszínezés, sem feltűnő kiemelés. A változás három paraméterben tetten érhető: basszus tartomány, tapinthatóság, és csatorna szétválasztás.
Vegyük csak sorba a fenti felsorolást, teszem ezt azért, mert amikor egy végfokot hallgattam, akkor sem hiányzott egyik sem, de a második rendszerbe iktatása jobbá tette a dolgokat. David Gray időtlen klasszikusa a Sail Away (24 bit 44,1 kHz) olyan muzsika, amit nem a basszus teljesítményéről ismernek el. Ennek ellenére megjelent egy mély kiterjesztés, amit mélyen eltemettek a dalban, és csak arra várt, hogy végre megjelenhessen.
Ám a Perlisten több basszus sugárzója rengeteg levegőt képes mozgatni, de ha nem szorítják vas marokkal, pépessé válik. Igen ehhez teljesítmény kell, nem kevés. A Primare a hallottak szerint ebből sem szenved hiányt. Ha egy végfokkal afféle Bruce Banner érzetem volt, kettővel pedig egyszerűen széttépte az ingét és Hulknak rontott. Hallottam már néhány végfokot, amivel lehet akár hegeszteni is, ám ezek nem olyan hatékonyak mint a Primare A35.2, ami ráadásul tud finomkodni is, nem csak izmos.
A dicséretet egyedül a végfok nem arathatja le, hiszen meg is kellett őket hajtani. A Primare hangja talán az egyik legkevésbé fárasztó az audio iparban. Személy szerint én azért tartottam meg a Primare NP30-at jóval a gyártás megszűnése után, mert hallottam részletekben gazdagabbat, gyorsabbat, vagy nagyobb teljesítményű új riválisokat, de egyiket sem tudom ilyen hosszan hallgatni. A PRE35 pontosan ilyen karakter. Előerősítő, amit soha nem akar majd kikapcsolni. A saját végfokkal hallgatva pedig nagyon erős csábító rendszer, amire úgy érzem, megérte várnom.
A hangzás értékelése:
A zászlóshajó előerősítő-végerősítő kombó túlmutat a nem csekély árán. A Primare-nak mindig is megvolt az a képessége, hogy a hangot üdítően egyszerűnek tüntesse fel. A megközelítés módja jól átgondolt, és a PRE35 valamint az A35.2 ezt a filozófiát tökéletesen testesítették meg.
Tömve vannak jól használható funkciókkal és fejleszthetők. Könnyű őket használni, de mindenek előtt high-end hangminőséget nyújtanak dinamikus tiszta muzikalitással. Könnyű velük együtt élni, ez a rendszer Önnek is megér egy komoly meghallgatást.
Azok, akik egy gyártótól keresnek elő és végfok rendszert, és nagy teljesítményre vágynak, melegen javaslom a duót. A moduláris fejlesztési lehetőség pedig időtálló választássá teszi.
Egy darab A35.2 sztereómódban is képes az igényes hangfalak meghajtására, biztosan nem fogja cserben hagyni. Második egység hozzáadása a rendszerhez többet hoz, mint mosolyt fakasztó jutalom, de erre csak akkor szükséges, ha csúcskategóriás hangfalai vannak nagy teljesítmény igénnyel.
Írta: Andrew Simpson
- Június 20
Forrás és képek: Audiograde és Primare
Forrás: Audiophile-szalon.hu
