Bemutatás:
Az MS 120 Roon kompatibilis, a Connect alkalmazás triumvirátusa (Tidal Connect, Spotify Connect, és Qobuz Connect) mellett DLNA/UPnP, Plays with Audirvana funkciókat, internet rádiót kínál. Az Atoll Signature 2 alkalmazás ingyenesen letölthető Android és iOS verzióban.
A csatlakozások:
Két antenna, Wi-Fi és Bluetooth vezeték nélküli csatlakozást biztosít. Én mindig vezetékes Ethernet csatlakozást használok. Meglepetés a hátlapon a két vonalszintű bemenet, ami teljesen logikussá teszi a streamer hangerő szabályzás funkcióját. Végfokkal párosítva előerősítőként is alkalmazható. Ezen kívül van két optikai, két koaxiális digitális bemenet, és egy pár RCA kimenet. USB DAC bemenete nincs.
A tartozék távvezérlő nem csak az előlap gombokat, de mást is tartalmaz, ilyen például az analóg bemenet ByPass módra kapcsolása, ha házimozi rendszerhez csatlakoztatja. Az egység rendszer távvezérlő, több más Atoll termékhez is használható. Az analóg hangerő szabályzás megkerülhető funkció, a teszt legnagyobb része alatt én is máshol szabályoztam a hangerőt.
Nekem tetszik a zömök megjelenése. Kb. 30 centi széles, 20 centi mély, és 9,8 centi magas. A kivitel minősége kiváló, a tetején lévő lyukakból álló mintázat vagány. Art Deco ihlette betűtípust használtak a logóban.
Az Atoll bemutatása:
Az Atoll Electronique 1997-ben alakult. Stephane és Emmanuel Dubreuil testvérpár a tulajdonosa, és a kínálat több mint negyvenféle terméket tartalmaz. Minden készüléket kézzel építenek Normandiában, és az alkatrészek legnagyobb részét is Franciaországból szerzik be.
Saját szavaikkal így mutatkoznak be: Mindent helyben építünk. Francia alvállalkozók szállítják be minden készülékünk közel 80 százalékát. Az alváz Bretagne-ban, az alumínium előlap Lotharingiában, a nyomtatott áramköri lapok a baszk Pays Basque-ban, a transzformátorok pedig a Rhohe régióban készülnek. Ez állandó ellenőrzött minőséget, gyors gyártást, és rugalmasságot eredményez.
A vezérlő alkalmazás:
A teljesség kedvéért kipróbáltam az Atoll alkalmazást (bal oldal) és a Qobuz Connect (jobb oldal), és mindkettőt öröm volt használni. Az általam elsősorban használt Roon messze nem ingyenes.
Az 5” színes kijelző 800×400 pixel felbontású. Az előlap USB portjához külső tároló csatlakoztatható. A fejhallgató kimenet és a vezérlő gombok teszik teljessé a látványt. A hálózati kapcsoló a hátlapon található.
A menü az előlap gombokkal és a dedikált alkalmazással is elérhető. Innen lehet beállítani a vezeték nélküli kapcsolatot, a menü nyelvet, kiválasztani az analóg bemenetet, szoftvert frissíteni, és így tovább.
A tesztelés módja:
Én vezetékes kapcsolattal, és Roon vezérléssel hallgattam elsősorban. Ilyen szempontból az MS-120 igazi Plug-and-Play. Tudnia kell, hogy 18 évig dolgoztam IT szakmában, ezen belül hat évnél hosszabban láttam el az Audiostream szerkesztői feladatait, és minden alkalommal mosolyt csal az arcomra, amikor egy Roon Ready készülék a csatlakoztatástól számított egy percen belül hallgatható.
Tapasztalataim szerint néhány digitális eszköz szinte hiper realitással, az embernél is emberibb módon próbálja előállítani a hangot. Ilyen esetben tartózkodok a hosszú hallgatástól, mert a túlhangsúlyozott apró részletek fárasztóvá válnak, a zene pedig csikorgós lesz. Ha ezt tapasztalom, a hangerő beállítás növelésétől is tartózkodok, mert félek, hogy vérezni fog a fülem. OK, ez azért túlzás, főleg a vérzés, de biztos vagyok abban, hogy a legtöbben tudják mit akarok ezzel mondani – főleg azok tudják, akik hallgatnak analóg lemezeket.
Szerencsére az Atoll MS120 nem ilyen. A hangja gazdag, kifinomult, és rendkívül természetes. A gazdag hangzás alatt pedig a textúra és a súly nyerő kombinációját értem, amely földöntúli vonzerővel ruházta fel a bemutatóját. A súlyt is a legmélyebb értelemben használtam, ami élvezetté tette a hallgatását, ahogy azt a bemutató elején már említettem. Hol hallottam már hasonlót? A hangzás teszt első részének végén megmondom. Addig is beszéljünk a rendszerekről, amikben teszteltem.
Az egyik tesztelésre használt rendszer:
Atoll MS120 a Devore O/96 és Orpheus Lab Absolute készülékekkel egy rendszerben. A másik rendszerben a Thax Enyo integrált erősítő és Thrax Lyra SE hangfalakkal dolgozott együtt. A kábelezés AudioQuest, amiben a Brave Heart újdonság volt a hangszóró kábel.
Kipróbáltam az Atoll hangerő szabályzóját is úgy, hogy maximálisra állítottam az Enyo hangerejét. Lám, jobban tetszett a Thrax, ami cseppet sem meglepő, mivel még nem találkoztam olyan DAC kimenettel, aminek hangerő szabályzása jobbat nyújtott volna mint egy előerősítő, vagy egy integrált erősítő osztója.
A másik rendszer:
Annyit szeretnék elmondani a kétféle rendszerről, hogy kiválóan alkalmazhatók az MS-120 képességeinek megismerésére. Jól ismerem, mert évek óta használom a Devora-t, továbbá a Thrax áttekinthető hangja a lehető legjobb módon árulkodó. Azt ois tudni kell, hogy a felsorolt eszközök sokkal drágábbak, mint az 1.599 dolláros Atoll, de nem volt szégyenkezni valója. Az is igaz, hogy a drágább analóg konverterek, mint a Totaldac D1 Unity, vagy az Imersiv D-1 mindegyike 12.000 dollár körüli áron mindenből többet nyújt, de ezeket meghagyom a bitről-bitre mindenre kíváncsi extremistáknak.
Két dal kritikus meghallgatás tapasztalata. Az egyik Hear The Children Sing The Evidence by Bonnie “Prince” Billy, Nathan Salsburg and Tyler Trotter amit már más bemutatómban is használtam, a másik pedig Marisa Anderson and Tara Jane O’Neil Cole Porter tune “You’d Be So Nice to Come Home To.
Anderson kiválóan képzett zenész, de ebben a számban az u.n. primitív amerikai gitár stílusban játszik, valahogy úgy, mint például John Fahey, míg O’Neil többféle hangszeren játszó zenész, zeneszerző, hangmérnök, és vizuális művész, aki a gitárját, és az énekhangját kölcsönzi ehhez a nagyszerű muzsikához. A lemez keverés módja is kiváló. Anderson intrója szinte kiugrott a szobámba, és ebben jó partner volt az Atoll. Sőt az általa tolmácsolt tiszta hangulat már az elejétől kezdve meghatott.
Biztosan említettem már, hogy nagyon kedvelem azokat a feldolgozásokat, amelyek hűek maradtak az eredetihez, de azokat is, amelyek a lehető legmesszebbre távolodnak attól. Anderson a bevezetőben a You’d Be So Nice dallamával úgy játszadozik, mint egy macska a gombolyaggal, majd később belemerül az eredeti jól ismert dallamba. Ez egyfajta tisztelgés Porter líraisága előtt. Nagyszerű. Várakozás, dráma, és jutalom a végén, ami az MS120-on keresztül valódi érzelemmel szólal meg. Én ezt a reakciót a tonalitás pontosságának, és a húr természetes fényesség megőrzésének tulajdonítom.
Mabe Fratti csellista és énekesnő továbbra is kedvencem, és elindítom a 2021-es Sera Que Ahora Podremos Enterdernos lemezét. Az albumot egyszerűen lenyűgözőnek találom. Fratti cselló játéka zenei Odüsszeia, amely olyan gazdag színekben és életben mint egy esőerdő.
A borítón ez áll: Énekhang, cselló, szintetizátor és természetes hangokat tartalmazó lemez, aminek címe magyarul „Meg tudjuk érteni egymást végre?” egyfajta kommunikáció nem csak másokkal, de önmagunkkal is.
Ha kedveli Lucrecia Dal és/vagy Juana Molina zenéit, ennek a felvételnek minden finomságát úgy mutatja be az MS120, ahogy a pillangó a szárnyát rebbenti. Ahogy azt korábban is mondtam, a drágább konverterek többet hoznak ki a számból. Nagyobb a tér és a szeparáció, de a lényeg olyan jól van tolmácsolva az Atoll prezentációjában, hogy minimum az Aurender A1000 3850 dolláros áráig kell emelni a lécet, hogy a következő fokozatot elérje.
Az Atoll MS120 képességeit összehasonlítottam az Eversolo DMP-A8 (1980 USD) hangjával. A DMP-A8 DSP bázisú EQ-t, szobakorrekciót, 6” érintő kijelzőt, SSD beépíthetőséget is kínál a HDMI eARC bemenet, az I2S kimenet, valamint az RCA és XLR kimenetek mellett, hogy csak néhányat említsek.
Az Eversolot egy hétig hallgattam a Thrax rendszerrel előtte. A Thrax Enyo közvetlen A-B összehasonlításra ad lehetőséget. A Roon-ban át kell kapcsolni másik készülékre, és az erősítőn pedig másik bemenetre kell váltani. A kimeneti jelszinteket egyformák, a hangerőt pedig tetszés szerint változtathattam.
A DMP-A8 benyomásom szerint inkább nagy felbontású digitális eszköz szuper tiszta hanggal, ami az Atollal összehasonlítva keményebb, kevésbé gazdag, és súlyos. Engem a LaiV konverterekre (Harmony és uDAC) emlékeztet, míg az MA120 inkább a Wattson hangzás világát juttatta eszembe.
Fogadni merek, hogy rögtön kitalálta, merre hajlik az ízlésem. Nekem jobban bejön az Atoll vagy a Wattson gazdag hangja. Ha steaming DAC-ot keres, és hidegen hagyja az EQ, és a kijelző hiánya, a Wattson Emerson Analog is jó választás lehet. Ám abban is biztos vagyok, hogy másoknak az Eversolo fog jobban tetszeni a rengeteg funkció kínálata miatt, de a LaiV is szóba jöhet a nagyobb felbontás miatt. Befolyásoló tényező lehet a rendszer, amibe belekerül, nem mellesleg sokat számít a szinergia. Én a szinergia útját járom, úgy szeretek rendszert építeni, hogy minden komponens és a hangfal is a nekem tetsző hangzást nyújtsa.
Az Atoll gazdagabb, ahogy többször is mondtam súlyosabb hangzása kevésbé hiper realisztikus, mint az Eversolo. Számomra zsigerekig ható zenei élményt nyújtott, ahol a hangszerek, az ének élénk, fizikailag jelenlévő, míg az Eversolo inkább az intellektuális megközelítést nyújtotta. Vannak számok, amiket az Atollon szívesen felhangosítottam, de az Eversolon inkább lehalkítottam, mert túl agresszívvé vált a prezentációja. Vizuális hasonlattal élve képzeljen el egy élő előadást intim környezetben, majd egy műtő szobát.
Zárásként egy vadabb muzsikát tettem be. DJ Haram Beside Myself albuma nagy és lendületes, mély basszusokkal, ami az Atoll előnyére vált. Mélyebb és jobb basszusa volt, mint a DMP-A8-nak. A drágább konverterek itt is definiáltabb hangképet mutatnak, de az MS120 nem hagy ki egyetlen ütemet, villámgyors impulzust sem. A dinamika még ennél a könyörtelen muzsikánál is tökéletes, nem erőlködik, és nem túloz, vagy vékonyít. Ez a felvétel pedig meg szokta rendíteni a hasonló árú eszközöket.
Ajánlás:
Úgy vélem, hogy az Atoll MS120 legfőbb vonzereje a kiegyenlített hang, amivel csak a sokkal drágább vetélytársak tudnak versenyezni. Dicséretet érdemel, és jó vételnek tartom, mert streamer, előerősítő és fejhallgató erősítőként is használható.
Röviden fogalmazva az Atoll ismét megcsinálta. Az MS120 olyan streaming DAC, amit fenntartások nélkül ajánlok mindenkinek, aki ebben az árkategóriában keres készüléket. Szép munka!
Írta: Michael Lavorgna
2026 január 22
Forrás és képek: Twittering Machines és Atoll
Forrás: Audiophile-szalon.hu
