IFA 2018: Kép és hang ünnep Berlinben

Sok víz lefolyt a Berlint átszelő Spree folyón amióta az első Internationale Funk Austellung (IFA) technológiai szakkiállítást megrendezték. A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai kiállításán jártunk
Az eltelt idő alatt többször változott a rendezvény helyszíne, a mérete, sőt az innovációval párhuzamosan a témája is, de az viszont nem, hogy továbbra is a európai kontinens legfontosabb, és a világ egyik legjelentősebb iparági eseményéről van szó. A vásárra ezúttal is a nyár utolsó és az ősz első napjaiban került sor, hiszen a kapukat augusztus 31-én reggel nyolckor nyitották és szeptember 5-én este hatkor zárták.

Folytatva a korábbi évek hagyományait az Az IFA 2018-ban is döntögette a rekordokat. Idén több, mint 160 000 négyzetmétert foglaltak el a standok az eseményen, amelyen a látogatók száma elérte a 400 000 főt! Az az igazság, hogy már ott tartunk, hogy ez a pár nap már nem is elég ahhoz, hogy az ember tisztességesen végig látogassa a kiállítást. Hatalmas méretűre dagadt ugyanis a vásár, így komolyan szelektálni kell a szóba jöhető témák és kiállítók között.

Trendek, témák

Az IFA mindig is egyfajta tükörként is szolgált, amely tűpontosan megmutatta, hogy milyen irányba is halad a technológiai iparág. A hagyományosan erős szórakoztatóelektronika mellett 2018-ban az elmúlt évekhez hasonlóan komolyan képviseltette magát a telekommunikáció, láthatóan jönnek fel az okos otthon termékek, továbbra is tartja magát az IT, a hordozható és hagyományos számítógépek, és egyre nagyobb szerep jut a robotikának, illetve a mesterséges intelligenciának. Mostani cikkünkben értelemszerűen a szórakoztatóelektronikai szegmensre koncentrálunk, tehát a televíziókra, projektorokra, egyéb vizuális eszközökre, és az audio termékekre.

Tévék - Tombol az OLED láz

Néhány évvel ezelőtt még az volt a nagy szám, ha valaki bemutatott egy OLED tévét, most pedig ott tartunk, hogy már azokat a vállalatokat kell vadászni, amelyek nem rendelkeznek ilyen készülékkel. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az OLED jött, látott és győzött, legalábbis a televíziós szegmensben. Ez nem meglepő, hiszen a tökéletes, 0 nit fényerejű fekete, és az ebből következő végtelen valós kontrasztarány tényleg iszonyúan látványos, és minőségi ugrást jelent a hagyományos LED LCD technológiához képest. Általánosan elmondható, hogy az elmúlt évekhez képest tovább sikerült növelni a fényerőt, és javítani a mozgás megjelenítésen.

A technológia első számú támogatója és motorja az LG, így nem meglepő módon idén a dél-koreai konszern mutatta be a legtöbb OLED készüléket, így például az E8 és W8 televíziókat, amelyek már megkapták az idei csodafegyvert, az Alpha9 képfeldolgozó processzort. Ez minden korábbinál nagyobb színpontosságot, tisztább tónusokat produkál úgy, hogy jelentősen képes tompítani az esetlegesen jelentkező szemcsésedést vagy sávosodást. Amit láttunk, annak alapján az LG-nek nem kell aggódnia, és jó eséllyel megtarthatja piacvezető pozícióját ebben a szegmensben. Többek között köszönhetően annak is, hogy láthatóan e cég teszi bele a legtöbb energiát abba, hogy népszerűsítse az ilyen típusú televízióit, az általuk felépített lenyűgöző, OLED tévékből álló kanyon minden más cég díszleténél hatásosabbra sikerült.

A Sony is nagyon keményen odatette magát, hiszen a cég bemutatta végre a nagyközönség előtt is a közelmúltban debütált Master sorozatát. Az AF9 OLED és a ZF9 LED LCD televízióknál lépett színre ugyanis az új generációs X1 Ultimate képfeldolgozó processzor, amitől a japán cég nagyon sokat vár. Ennek egyik erőssége a rendkívül jól működő felbontás felskálázás, és a HDR igen pontos és tiszta megjelenítése. Természetesen működés közben is megtekintettük az új televíziókat, amelyek nagyon meggyőző képminőséget produkáltak. A Philips is előállt egy komoly újdonsággal, ez pedig az OLED903, amelybe az LG által gyártott 4K HDR OLED panelre, valamint az idén debütáló P5 képfeldolgozó processzorra épül. Természetesen nem hiányzik belőle az Ambilight sem, amely dinamikusan változó fényglóriát varázsol a készülék köré. Emellett ellátták egy különleges, az audio specialista Bowers & Wilkins által fejlesztett hangprojektorral. Ez az 50 wattos integrált egység meglepően jó hangminőséget produkált, még a basszusok is egészen szépen szólaltak meg, úgyhogy mindent összevetve a Philips egy kifejezetten ígéretes terméket tett le az asztalra.

Rajtuk kívül még bemutatta OLED televízióit többek között a Grundig, a Vestel, a Toshiba, a Metz vagy épp a Loewe, hogy csak néhány példát említsünk. Ezek azonban a kép minőség tekintetében egy kicsit elmaradnak a élvonalbeli gyártók modelljeitől. Tehát világosan látszik, hogy van különbség az OLED tévék között is, és aki a legjobbat akarja, annak még mindig a Nagyokhoz kell fordulnia.

Tartja magát az LCD

Elsősorban az innovatív kvantumpontos paneleknek köszönhetően a LED LCD technológia továbbra életképes az OLED-ek mellett a prémium kategóriában is. Az eljárás két legnagyobb támogatója, a Samsung és a TCL kiállított tévéi tökéletesen alátámasztották ezt, hiszen e modellek remek képminőséget produkáltak. Szemmel látható, hogy sikerült javítani a színpontosságon, betekintési szögön és a mozgásmegjelenítésen is, így egyelőre biztosnak tűnik, hogy az LCD televíziók sem fognak eltűnni egyhamar.

Mellettük érdemes megemlíteni még két külön utas gyártót: a Hisense az egyedülálló ULED technológiával felvértezett készülékeit vitte el a kiállításra, amelyekben a háttérvilágításért felelős LED-eket 5000 egyedileg vezérelhető csoportba osztották! Ez igen jó hatással van a homogenitásra, a kontrasztarányra, és rendkívül látványosság teszi a nagy dinamikatartományú filmek, videók megjelenítését. A Sharp pedig a saját fejlesztésű és gyártású U2VA paneljei miatt érdekes, hiszen ők teljesen saját erőből próbálnak boldogulni. A tévéik pedig egészen életképesnek tűntek, ráadásul ez a technológia is lehetővé teszi a 8K felbontású megjelenítők előállítását.

8K, 8K, 8K

És ezzel el is jutottunk a komplett IFA kiállítás talán legnagyobb sztárjaihoz. Idén ugyanis a 8K, azaz 7680 x 4320 képpont megjelenítésére képes modellek jelentették az egyik legnagyobb újdonságot, ezek körül volt a legnagyobb felhajtás. Teljes joggal, hiszen az óriási, extrém mértékű felbontás tényleg elképesztő lehetőségeket tartogat, és biztos, hogy ez lesz a jövő útja.

A Sharp már korábban a boltokba küldött egy saját fejlesztésű panellel ellátott 8K televíziót, és a kiállításra a japán cég már a második generációs modelljeit hozta el. Ezen kívül bemutattak egy 8K kamerát is, amivel azt demonstrálták, hogy a 8K tartalomgyártásra is képesek. Ez pedig igen fontos tényező, hiszen jelenleg ez az egész extrém nagy felbontás egyik legnagyobb rákfenéje, azaz, hogy nincs elegendő ilyen típusú film vagy videó.

Ezen segíthet valamelyest az úgynevezett felskálázás, azaz amikor a televízió képfeldolgozó processzora képes magától feljavítani az alacsonyabb részletességű anyagokat.

A Samsung nagyon komolyan épít erre a módszerre, és be is mutatta fejlesztéseinek eredményét, a 8K AI névre hallgató eljárást, illetve természetesen a saját 8K televízióját a kiállításon. A Q900R névre hallgató, QLED LCD modellnél remekül működött az említett technológia, és maga a televízió is pazar képminőséget produkált. A Samsung egy füst alatt azt is bejelentette, hogy hamarosan a boltokba is kerül ez a készülék 65, 75 és 82 inches képátlójú változatban. Mellettük még 8K QLED tévével állt elő a világ harmadik legnagyobb tv gyártója, a kínai TCL, de az ő termékük képminősége jóval elmaradt attól, amit a Samsung Q900R produkált.

Viszont az LG komolyan odatette magát, hiszen a cég az IFA-n kiállította a világ első 8K OLED megjelenítőjét! A 88 hüvelykes kijelző már maximálisan működőképes, és ha minden jól megy, akkor a közeljövőben meg is kezdik a gyártását. A kép minősége pedig valami elképesztő! A felbontás ugyebár óriási, a fekete hibátlan, a kontraszt elképesztő, a betekintési szög elképesztően nagy és a mozgásmegjelenítéssel sincsen gond. Egy szó, mint száz, az LG nyilvánvalóvá tette mindenki előtt, hogy felkészült a 8K térhódítására!

Micro LED

A közelmúltban bukkant fel egy új képalkotási eljárás, a Micro LED, amelynél a pixelek mindegyike mögött egy-egy egyedileg vezérelhető LED kap helyet. Ez nagyon ígéretes megoldás, hiszen hatalmas kontrasztarány, óriási fényerő és kiváló képminőség érhető el a segítségével. Viszont eddig problémát okozott, hogy a fénykibocsátó diódák méretét egyszerűen nem tudták kellően lecsökkenteni. A közelmúltban viszont a Sony, a Samsung és az LG is figyelemreméltó eredményeket ért el e téren. Ennek köszönhetően pedig e két utóbbi cég az IFA kiállításra már el is vitte saját Micro LED vagy más néven valódi LED kijelzőjét. Mindkét 4K felbontású termék hatalmas, 146 illetve 175 inches képátlóval bír, tehát egy átlagos méretű lakásba még nem férnek be. Így egyelőre a cél velük az, hogy megmutassák a módszerben rejlő erőt, és erre kiválóan alkalmasak. Az általuk produkált kép minősége ugyanis lélegzetelállító! A tónusok rendkívül élénkek, életteltek és nagyon valósághűek, akadozásnak, szaggatásnak pedig semmi nyomát nem tapasztaltunk. Nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben tehát komolyan számolni kell a Micro LED képalkotási eljárással, amely idővel az OLED és a LED LCD komoly vetélytársa lehet.

Audio termékek

Sajnos egyre inkább megfigyelhető trend, hogy az audio termékek valamelyest szerepe csökken a vásáron. Ez egyébként teljesen logikus, hiszen hatalmas csarnokokban kerül megrendezésre az esemény, ezek pedig egyszerűen nem igazán alkalmasak arra, hogy bennük megmutassák a hangeszközökben rejlő erőt. Az mindenesetre kiderült, hogy hagyományos, több komponensből álló házimozi rendszerek visszaszorulása tovább tart. Alig találkoztunk már az óriási eseményen ilyen jellegű termékekkel, és a nagy gyártók kínálatából pedig teljesen eltűntek ezek a készülékek.

A hangprojektorok sikerszériája viszont folytatódik: Rengeteg nagy cégnél állítottak ki soundbarokat, amelyek között megtalálhatóak az olcsó, kis teljesítményű, alap darabok épp úgy, mint sokoldalú, nagy méretű, dizájnos, bitang hangerejű, és sok extra szolgáltatást kínáló berendezések. Ezek között egyre több az objektumalapú hangszabványok, tehát a Dolby Atmos vagy a DTS:x megszólaltatását támogató berendezés. Az persze már más kérdés, hogy ezek sosem fogják azt a minőséget visszaadni, amire egy "rendes" plafonra lógatott hangfalakkal dolgozó Atmos rendszer képes, viszont azoknál jóval kevesebb helyet is foglalnak.

Szintén nagyon megy a kisméretű, Bluetooth technológiát is támogató, és sokszor multi room kompatibilis hangszórók szekere. Ezekből egészen döbbenetes mennyiségű eszközzel lehetett találkozni az IFA kiállításon. A satnya, tragikus hangminőségű eszközök mellett pedig kifejezetten értékes, pazarul szóló és remek dizájnnal bíró termékekkel is találkozhatott a nagyérdemű közönség. Fejhallgatóból viszonylag sokat kiállítottak a rendezvényen. Meg lehetett hallgatni, hogy mire képesek a Technics, a Panasonic, a Philips, az AKG, az Audio-Technica, a Sony vagy épp a Sennheiser újdonságai, hogy csak néhány példát említsünk. Az világosan látszik, hallatszik, hogy a hangminőséget tekintve (megfelelő lejátszóeszközök, és forrás állományok esetén) már sok előrelépésre nincs lehetőség. Gyakorlatilag megközelítettük a tökéletest, így ezek a cégek a kényelmi funkciókban és extra szolgáltatások terén próbálnak újat mutatni. Ilyenek például a fejlett zajszűrő rendszerek, amelyek kizárnak minden külső hangot, illetve azok az algoritmusok, amelyek egy külső mikrofon használatával képesek a környezeti zajokat bevezetni a fülbe. Ennek az úgynevezett Ambient módnak akkor lehet értelme, ha valaki nem szeretné magát teljesen izolálni a külvilágtól. Fontos kiemelni, hogy egyre inkább elterjedőben van a Bleutooth vezeték nélküli technológia ebben a termékcsaládban is, úgy, hogy már a fejlettebb, legfrissebb verzió használata is támogatott. Ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag hallható minőségromlás nélkül lehet eljuttatni az audio tartalmakat a kompatibilis eszközökről a fejhallgatókra, ami igen kényelmes lehet.

Médialejátszók

Az asztali médialejátszók szegmensében hatalmas újdonságokról nem lehet beszámolni, ami azt jelenti, hogy a komplett szegmens stagnál. Nincsenek új fizikai formátumok, a gyártók inkább a már meglévő megoldásaikat próbálják még tökéletesebbre csiszolni. Több cég, így például a Sony és a Panasonic is előállt olyan UHD Blu-ray lemezek olvasására képes eszközzel, ami nem mellesleg nagyon jó minőségű, high end audio lejátszóként is funkcionál. A hordozható médialejátszók csoportjában sem történtek forradalmi változások. Az Astell&Kern, a Pioneer, az Oppo, a Cowon és a hozzájuk hasonló gyártók nagyon komoly, radikális innovációs fejlesztésekkel nem tudtak vagy akartak előállni. Voltak természetesen új készülékek, amelyekben javítottak valamelyest a DAC egységen, a kijelzőn, és növelték a memória méretét is. Tehát az evolúció itt sem állt meg, és várhatóan a jövőben is számíthatunk újabb és újabb készülékekre, amelyek minden korábbinál kényelmesebben kezelhetők, több dal eltárolására képesek, és jobban is szólnak.

Projektorok és a VR

A vetítők frontján is zajlanak az események! Egyre inkább elterjedőben vannak a lézeres fényforrást használó modellek, ami a korábbi halogénlámpás vagy LED-es megoldásokhoz képest nagyobb fényerőt produkálnak kisebb energiafogyasztás mellett. Az üzleti éra mellett számos ilyen lézeres vetítő bukkant fel a közelmúltban, a házimozi szegmensben is. Minden jel arra mutat, hogy ez a trend az elkövetkező időszakban is folytatódni fog. Mint ahogyan a 4K felbontás megjelenítésére képes projektorok elterjedése, ugyanis egyre több ilyen termékkel találkoztunk ugyanis az IFA 2018 kiállításon. Ezek között akadtak, amelyek képesek a valós Ultra High Definition felbontás megjelenítésére, mások pedig a pixeleltolás segítségével teremtik meg a magasabb részletesség illúzióját. A projektorok között egyre több az olyan eszköz, amely egyfajta multimédiás szórakoztató központként is funkcionál. Ezek a masinák rendelkeznek saját, előzetesen telepített médialejátszó alkalmazással, integrált hangrendszerrel, WiFi-vel, és képesek az otthoni hálózatra vagy az internetre csatlakozni. Mindez pedig nagyon kényelmes és nagyon felhasználóbarát, és a jó képminőség ezek a tulajdonságok azok, amelyek segíthetnek a vetítőknek életben maradni és sikereket elérni az egyre gyilkosabbá váló versenyben.

A projektorokhoz nagyon hasonlítanak a virtuális valóság szemüvegek abból a szempontból, hogy a professzionális üzleti felhasználók mellett itt is nagyon komoly fontosságot tulajdonítanak a gyártók az otthoni felhasználóknak is. A 2018-as IFA kiállításon is jó pár olyan fejre tehető speciális sisakot mutattak be, amely kiválóan alkalmas filmezésre. A VR szemüvegek nagyon komoly átalakuláson mentek át a közelmúltban. Nőt ugyanis a felbontás és a látószög, mindezt pedig azt eredményezi, hogy a képminőség sokat javult. Így ma már ott tartunk, hogy egy ilyen virtuális valóság sisak már reális opcióként merülhet fel valaki számára, aki megjelenítő eszközt kíván vásárolni.

Jövőre ugyanitt?

Igen! Az IFA 2018 kiállítás bebizonyította, hogy a technológiai, és azon belül is a szórakoztatóelektronikai univerzumban a fejlődés nem állt meg. A piaci résztvevők a korábbihoz hasonló intenzitással dolgoznak az innovációs újdonságokon, aminek eredményeképpen szemmel látható a termékek és technológiák evolúciója. Ennek köszönhetően az IFA még mindig egy érdekes, fontos és megkerülhetetlen kiállítás. Azaz nem is lehet kérdés, hogy 2019-ben is kilátogatunk majd az eseményre, és mindenkit erre buzdítunk.

Forrás: Sztereómagazin.hu