Primare A35.8 bemutató - Hifinews

Nem kevesebb, mint 8 csatornájával (hídba kötve 4) a Primare legnagyobb teljesítményű végerősítője az ambiciózus kettős, hármas, vagy akár négyes erősítésű hangfal rendszerek kiszolgálására is képes. Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy a klasszikus nyolc csatorna alkalmazás mód is rendelkezésére áll, mint általános lehetőség.

A Hi-Fi világában a két csatorna az elterjedt, de a házimozi világában öt, hét, sőt több csatornányi erősítésre is szükség van. A Primare A35.8 4500 fontos áron nem a specialistáknak és az installátoroknak szánt végfok, de akár ők is használhatják professzionális célokra.

Az utóbbi tíz évben a svéd gyártó a High-End szegmensben az egyszerű használat móddal alkalmazható streaming technológiákra koncentrált elsősorban. Létrehozták a saját Prisma streaming platformot, és hozzá dedikált alkalmazást fejlesztettek, ami messze távolodott a 2000-es évek házimozi piaci szegmensétől. A gyártó honlapon a filozófia fül alatt a tervezési koncepciójuk mindig a „lagom” elveket követi. A svéd szó jelentése nem több, és nem kevesebb, pont az elegendő mennyiség. Aztán 2022-ben egyszer csak visszatértek a multi csatornához, ezzel a 8-csatornás végfokkal.

Alkalmazkodó barát:

Annak ellenére, hogy az A35.8 egyszerűnek tűnik, ha elmerül az általa biztosított lehetőségekben, sok minden értelmet nyer. A csatornák kettesével hídba köthetők, így házimozi környezetben semmi nem megy veszendőbe. Az egyik általános javaslat 5.1 rendszerben az, hogy a front bal jobb oldal, valamint a center hídban legyen meghajtva. Esetleg 7.1 konfigurációban a center. A gyártó sokféle lehetőséget felsorol, még a sztereó A35.2 testvérével kombinált rendszerek is szóba jöhetnek. Később bemutatják majd a 16 csatornás processzorukat, amihez tökéletes partner lesz.

A zene szerelmeseinek a teljesítmény megduplázása, vagy a kettős erősítés lehetősége jelentős vonzerő. Természetesen senki nem választja a 8 csatornát egy sztereó hangfalpár meghajtására, hiszen azt kedvezőbb áron megoldhatja a Primare A35.2 végfokkal. Ha pedig fontolóra veszi egy multi csatornás rendszer kiépítését, a csatornánként 150 W 8 ohmos teljesítményt, vagy a hídban 400 W lehetőségét, a sok hangfallal rendelkező felhasználók bizony a szájuk szélét nyalogathatják.

Nyolc darab D-osztályú Hypex NC500 modult tartalmaz, ami jelentős technológiai változás a Primare által korábban használt UFPD-hez képest, de így megvalósítható az, hogy a végfok 430 mm szélességbe beleférjen. A belső fotón látható, hogy a teljes első részt kitölti az APFC rendszerű tápegység.

Az Active Power Factor Correction rendkívül gyorsan képes követni a terhelés ingadozásokat. A jó elrendezésnek köszönhetően a belső kábelezés nagyon rövid, szinte alig van. A jel út is a lehető legrövidebb, amit a végfokok esetében négyrétegű áramköri lapokkal oldottak meg. A végerősítő modulok nagyon közel helyezkednek el a kimeneti pontokhoz, a kicsatolás módja pedig teljesen direkt.

A Primare minimalista stílusát követi az előlap. Mint minden végfokon, ezen is csak egy bekapcsolás kijelző található, a logoba rejtve. Jobb lehetne, ha színt váltana, és például zölden jelezné a bekapcsolt állapotot, de ilyet utoljára nagyon régen csináltak. Kicsit fényesebb az apró háromszög, ha a végfok működik.

A belső részben használtak más kijelzés színeket. Minden végfok modul mellett piros színű LED mutatja a védelem aktuális statusát. Ha túlhajszolja – el nem tudom képzelni hogyan – a kijelzés villogással jelzi, hogy a modul a komfort zónán kívülre került. Automatikus kikapcsolás funkciója készenlétre kapcsolja a végfokot 20 perc elteltével, ha nem érzékel jelet a bemenetén.

A hátlap természetesen kicsit zsúfoltabb, mint egy sztereó verzión, de így is helyet kapott rajta az RS232, és a trigger be/kimenet. Végfok páranként választható RCA vagy XLR csatlakozás, illetve háromféle beállítás mód. Sztereó, híd, és híd +6 dB beállítás választható a kis kapcsolóval.

Az erősítő súlya 15 kg, ami jelentősnek nevezhető a D-osztályban, de tele van hűtőbordákkal, és a ház is rendkívül stabil. Mint minden Primare, ez is három rezgés csillapított lábon áll.

A meghallgatás:

A bemutatóban a Primare PRE35 előerősítőt csatlakoztattam, és egy sztereó végerősítő modul párat használtam kezdetben. A hangfal Perlisten S7t SE álló. A D-osztályú modul igen meggyőző volt alap állapotban is. Egyértelműen éreztem, ahogy húst rak a csontokra, és a zene legalacsonyabb oktávai is erőteljesen, de feszesen szólalnak meg. Rengeteg apró részlet jelent meg, ami kiváló impulzus átvitelt jelent, és jót tett az erőteljes bekezdéseknek. Tapasztalataim szerint a Primare A35.8 soha nem fogyott ki a teljesítményből, de ahogy az később kiderül a híd üzemmód tesztelése során, képes azt a végtelenségig fokozni.

Opeth Blackwater Park [Music For Nations CDMFN 264] progresszív rock/metál felvétele. Az erősítő jól megmutatta a gitár riffek energiáját, ami szépen áradt a szobában. Steve Wilson keverése a gitár, és a basszus részeket kiváló entitássá gyúrta, vaskos fémes hangzással, és ez a stílus nagyon jól állt az A35.8-nak.

A Blackwater Park egy nagy hangú felvétel, de véleményem szerint a végfok nagyon jól tolmácsolja a zeneiséget is. Például Etta James At Least [Geffen Records; 192kHz/24-bit] című száma nagy tömegű húrokkal indul, amelyek hangerőssége, és súlya folyamatosan fokozódik, mielőtt belép az ének középen, és magára vonja a figyelmet. Amit korábban könnyen hallgatható laza dolognak tartottam, kiderült, hogy szinte egy opera figyelmét követeli. Így éreztem Danny Elfman The Longest Walk felvételének hallgatásakor is. A Midnight Run [MCA; 44,1 kHz/16-bit] film zenei anyagában a basszus szépen hullámzik ahogy a szintetizátort kíséri, a blues gitár bal középre pozicionált.

Mindenre fény derül:

Annak ellenére, hogy az ereje azonnal érezhető, ahhoz sem kell hosszú idő, hogy a muzikalitására is fény derüljön. Danny Elfman Mobocopter című száma réz húrokat, gitárt, zongora futamokat, kemény és lágy pergő dob hangokat is tartalmaz. Tele van texturával, és hangszínekkel, kis és nagy dolgokkal, attól függően, hogy hol tart a zene. Az áttekinthetőség kiváló.

A Primare A35.8 által ábrázolt színpad széles, és tele van részletekkel, kissé előre pozícionálva. Ez a hatás Elmer Bernstein Magnificent Seven téma ábrázolás módjában és The Clash The Magnificent Seven [Sandinista!, Sony Music; 96kHz/24-bit] című számának hallgatása közben vált nyilvánvalóvá. Szinte a székembe préselt az ütős hangszer és a reggae stílusú gitár hangja. Ezzel együtt az érzés fantasztikus volt, annak ellenére, hogy személy szerint jobban kedvelem a nagyobb távolság tartását. Joe Strummer front ember reppelése kiemelkedett a gazdag részletekkel ábrázolt zenekarból. Az A35.8 semmit nem titkolt el a felvételből.

Aztán a Primare PRE35 kettős kimenetéhez négy csatornán csatlakoztattam az A35.8-at, és kettős híd erősítéssel hajtottam a B&W 705 S2 majd a Perlisten S7t SE hangfalaimat. Az eredmény a sebesség fokozódása, valamint olyan érzés, amit a jegyzeteimben húsosabb és teltebb szavakkal jellemeztem. Ezek persze csak szavak, és hogy megértsék, egyszerűen indítsák el Dusty Springfield, Son Of A Preacher Man [Dusty In Memphis, Rhino Atlantic R2 8214; 96kHz/24-bit], vagy Joe Bonamassa Sloe Gin [eponymous; Provogue PRD 7218 2] számát, és megtapasztalják a hangzás gazdagságát, meg a szinte tapintható jelenlét érzetet és a dinamikát.

A millió dolláros kérdés – OK, valójában 4500 fontos – az, hogy az A35.8 hatalmas teljesítményéből valójában mennyi a használható? Az általam hozzá csatlakoztatott hangfalakkal ezt nem tudtam megállapítani. Bömböltettem őket ész nélkül is, az egész házat betöltő hangerővel, de a torzítás miatt soha nem kellett aggódnom, inkább a szomszédokat sajnáltam például a My Demons, Tears For Fears, The Tipping Point [Concord Records; 44,1 kHz/24 bit] hallgatása közben. Az elektronikus pop tiszta vonalai és hűséges ábrázolás módja akkor is megmaradt, amikor a dobok dübörögtek. A tapasztalatomra hivatkozva állítom, hogy szinte minden hangfal típusból kihozza majd a maximumot a Primare új erőműve.

HiFi News ítélet:

4500 font elköltése nyolc csatornára nem elsődleges célként szerepel majd a sztereofil rajongók bakancs listáján, de a Primare A35.8 egy olyan ritka végfok, amely a multi csatornás és a sztereó világ közötti kapocs lehet. Az erősítő fokozatai csatornánként sem gyengék, és a híd üzemmód is rendelkezésre áll az igazán éhes hangfalak meghajtására. Méretét tekintve pedig mindez egy akkora kabinetből vehető ki, amely nem nagyobb egy darab átlagos mono blokknál.

Multicsatornás teljesítmény:

A Primare ahelyett, hogy a saját UFPD2 egységeit építette volna be, mint ahogy azt korábban az A35.2-ben láthattuk, az A35.8-ban a Hypex NCORE NC500 modult használta. Ezek kettesével vannak hűtőbordákra szerelve, így négy különálló sztereó bankot hozhatnak létre. A Hypex modulok többféle készüléktípusban is bizonyították kiválóságukat, közük a Primare I15-ben is. A modulok legfontosabb jó tulajdonsága az, hogy a kapcsolási és az alul áteresztő szűrő fokozatot kiváló algoritmussal integrálják egy globális visszacsatolásba, ami kontrollált frekvencia átvitelt eredményez terhelő impedanciától függetlenül. A lenti grafikon jó példája ennek. A Primare A35.8 teljesítmény frekvencia átvitelét mutatja szürke színnel terhelés nélkül, fekete színben 8 ohm, piros 4 ohm, kék 2 ohm, zöld 1 ohm szimulált terheléssel, 1 kHz – 100 kHz mérési tartományon. Más D-osztályú erősítők igen vad eltéréseket mutatnak a mérések során hasonló körülmények között.

A D-osztályú erősítés 90 százalékot meghaladó hatékonysága miatt ideálissá teszi a sok csatornás tényleg nagy teljesítményű alkalmazásokhoz. A hőtermelés csekély, a méret nagyon kompakt a valós teljesítményét is figyelembe véve. Nyilvánvaló, hogy a kettős APFC tápegység igen hatékony, de ha minden csatornát egyformán a maximumon terhelünk, korlátot jelent. A határa valahol 1,5 kW körül van a mérések szerint, de ez az irgalmatlan rendelkezésre álló erő minden bizonnyal sokkal több, mint elég bármely rendszer meghajtásához a sokcsatornás rendszerekben.

Írta: Paul Miller

Mérési eredmények:

Folyamatosan emlegetem, hogy a modern integrált erősítőkbe beállított 40 dB feletti erősítés (6-12 dB előerősítő, végfok 25-35 dB általában) szükségtelenül magas a 2V-os források esetében. A Primare A35.8 19,8 dB (kb 9,8-szoros) erősítése az XLR bemeneteken keresztül bőven elég. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 289 mV bejövő jelszint kell az 1W 8 ohm, illetve 3553 mV (3,6V) a névleges 150 W kimeneti teljesítmény eléréséhez. A 89 dB A-súlyozott jel/zaj viszony kiváló, főleg azt figyelembe véve, hogy ez egy D-osztályú végfok. Az A35.8 a teljesítmény maximumát 4V bejövő jelszinten már eléri, ami 195 W 8 ohm, 373 W 4 ohm, ami bármely előerősítő komfort zónáján belül van. A dinamikus teljesítménye 197W, 400W, 765W és 399W, 8, 4, 2 és 1ohm terhelésen. A maximális áram a kimeneteken 20A.

Létrejön az elméleti teljesítmény duplázódás, ha a terhelő impedancia megfeleződik, ez a Hypex modul kiválóságának tudható be. A folyamatos és a dinamikus teljesítménye gyakorlatilag megegyezik, ami nagyon jó headroom értéket jelent, ráadásul a gyári adatokat meghaladja a valóság, ami tiszteletre méltó tulajdonság napjainkban.

A kimeneti impedancia igen stabil 0,02 ohm érték 20 Hz – 20 kHz tartományban. A frekvencia menet egyenletes -0.8dB/20kHz-ig, és csak –6.9dB/100kHz. A Primare A35.8 a mélyátvitelt tényleg a szubszonikus tartományig terjeszti ki, mert –0.2dB/1Hz elképesztő értéket mértem.

A harmonikus torzítás rendkívül alacsony 0.00045-0.0055% (20Hz-20kHz, re. 10W), és az ígért teljesítmény értéknél magasabb esetén éri csak el a 0,1 százalékot.

A CCIR intermodulációs torzítás értéke 0,0002% 19kHz/20kHz 10W-on, ami különösen alacsonynak minősül, ha figyelembe veszem, hány csatornányi erősítő dolgozik egy fedél alatt!