Aurender W20SE bemutató - Resistor
Hálózati lejátszók. Merevlemezt, CPU processzort és RAM memóriát tartalmaznak megfelelő számítástechnikai háttérrel, ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni. Ennek ellenére azt kell, hogy mondjam, vannak hálózati lejátszók, és vannak A Hálózati Lejátszók, valahogy úgy, mint ahogy vannak kamerák, és van a Leica.
Az Aurender a hálózati szervereit 2011 óta fejleszti, és ennyi idő elegendő volt számukra, hogy vezető szerepre törjenek az iparágban. A W20SE mutatja, hogy aktuálisan hol tartanak a fejlesztésben.
Az előd modell W20 hét évvel ezelőtt, 2019-ben mutatkozott be, mint caching zenei szerver zászlóshajó. A W20SE-ben nincs beépített DAC, nem rippel CD lemezeket, és nem kínál vezeték nélküli összeköttetés lehetőségeket. Ehelyett Ultra-Fi hangzást ígér. Nyugodtan nevezhető olyan terméknek, amely nem kímélve a költségeket csak a hangzás minél tökéletesebb optimalizálás módját tűzte ki célul. Csúcsminőségű anyagok, és technológiák, amelyek mindegyike a számítógép audió minőségét emeli az aktuálisan elérhető maximális teljesítményre.
A W20SE az audió anyagokat a felhőből, vagy a helyi hálózathoz csatlakoztatott NAS-ról, esetleg a 4 TB fedélzeti memóriából lejátszva kiadja a digitális kimenetein. Teszi mindezt a lehető legjobb minőségben. A háttérzaj minimalizálása érdekében sokféle dolgot kell figyelembe venni. Megfelelő alkatrész kiválasztás, hatékony árnyékolás, amely úgy az elektromágneses (EMI), mint a rádiófrekvenciás (RFI) zavarok távoltartását célozza, de mindezek mellett a hálózati feszültség zavarjeleit is ki kell szűrni. Az EMI és RFI az analóg jelek esetében sem egyszerű dolog, de különösen nehéz a digitális jeleken megvalósítani, hiszen itt nincs úgynevezett talppont. Nélkülözhetetlen tehát, hogy a mérnökök figyelme kiterjedjen minden apró részletre, és lehetőség szerint semmi ne szennyezze a kimeneti jeleket.
A W20SE hátlapján digitális csatlakozások széles palettája található
Különleges akkumulátor/tápegység kombináció alkalmazásával az Aurender teljesen eltávolította a hálózati zavarjeleket a szonikus képletből. A gyártó megfogalmazása szerint két LiFePO4 akkumulátor felváltva való töltésének és alkalmazásának köszönhetően a háttérzaj drámai mértékben csökkent. Amellett, hogy ez a technológia teljesen leválasztja az audió áramköröket a tápegység zajáról, csökkenti a jitter torzítást is. A harmadik akku csomag szünetmentes tápellátást biztosít a belső áramköröknek. Mindez nem elegendő, mert a CPU, az SSD, és a kijelzés áramkörein egymástól teljesen független tápellátást alkalmaztak.
Fokozza az EMI és RFI védelmet a belső kábelezés, a jel utak rövidítése, és az, hogy az egyes egységek külön rekeszekben vannak elhelyezve a vastag alumínium ötvözet házban. A két beépített SSD 4 TB kapacitása mellett külön 1 TB SSD caching memóriából történik a lejátszás (az előd modellben 2x6TB merevlemez, és 240 GB caching SSD memória volt). A W20SE az u.n. FPGA bázisú teljesen zárt digitális hurok rendszert alkalmazza OCXO hő stabilizált órajel generátorral. Ez az elrendezés messze pontosabb mint a mint minden más hardver bázisú kalkulációs rendszer, amelyekben a CPU függetlenül, párhozamos kalkulációval végzi a műveleteket.
Az Aurender Conductor alkalmazás kiváló kezelhetőséggel, intuitív keresési szolgáltatás módokkal tényleg könnyűvé teszi a használatot.
Többféle SPDIF kimenet teszi lehetővé a W20SE akár stúdió szintű alkalmazását is, emellett képes felskálázni a 44,1 kHz vagy 48 kHz PCM jeleket megválaszthatóan 352.8 vagy 384 kHz-ig. Új lehetőség
az, hogy kettős kábelezéssel is ki lehet csatolni a digitális hangjeleket, ha a DAC fel van erre készítve. A normál felhasználók számára AES/EBU, koaxiális, BNC koaxiális, vagy Toslink optikai kimenetek állnak rendelkezésre, ha felskálázást nem akarnak alkalmazni, a megnövelt mintavételezés frekvenciás jeleket pedig leválasztott USB Audio 2.0 kimeneten vehet ki a készülékből. A duplán szigetelt Ethernet mellett két további USB port található még a hátlapon, amelyek be és kimenetként is működhetnek. Ebben a bemutatóban én csak az USB kimenetet használtam.
A digitális muzsika kedvelőinek, de bárki más számára is lényeges, hogy mennyire egyszerű, vagy nem egyszerű egy készülék használatba vétele. A tapasztalataim azt mutatják, hogy általában egy streaming hardver beállítása bizony problémát okozhat egy számítástechnikában járatlan ember számára. Rosszabb esetben odáig fajulhat a dolog, hogy hálózati mérnöki alapismeretek szükségeltetnek. A telepítés módját és kezelhetőségének egyszerűségét az határozza meg, mennyire átgondolt a szoftver és hardver kommunikáció. A CD lejátszótól eltérően az adatfolyam továbbító egységek nem érik be a hálózati kábel, és az összekötő kábel bekötésével, a móka csak akkor kezdődik.
Más gyártók készülékeihez képest az Aurender beállítása nem okozott fejfájást. Az Ethernet csatlakozás egyszerű, a Conductor alkalmazáson keresztül pedig a helyi fájlok, vagy a Tidal, Qobuz és Spotify beállítása is könnyen ment. A gyártó más modelljeivel ellentétben a W20SE előre telepített MQA Core dekóderrel van ellátva. Ez lehetővé teszi azt, hogy az MQA kicsomagolást elvégezze a készülék, és 88,2 kHz vagy 96 kHz mintavételezéssel adja ki a jeleket a nem MQA képes DAC felé. Ha pedig valami nagyon nem sikerül, használhatja a távsegítséget a Help menüben, és a mérnökök megoldják a problémáját. Nekem a W20SE üzembe helyezése, és a Tidal regisztrációja kb. 15 percet vett igénybe úgy, hogy nem kapkodtam vele.
A W20 előd modell egy Totaldac D1-Direct egységgel hónapokig együtt üzemelt a rendszeremben, mielőtt a szervert a W20SE-re cseréltem volna, ezért különleges összehasonlításra nyílt lehetőség, hogy miben más az újdonság. A hangzásbeli változások figyelemre méltók. A zajszint tovább csökkent, mélyebb betekintést ad a zenébe, a színpad térbeli elhelyezése határozottabb, a hangszerek közötti tér nagyobb, és a bemutató levegősebb. Az elkövetkezendő hallgatási órák során ezek a jegyek meghatározónak bizonyultak. Fokozódott az árnyékolás finomsága, a tempó közvetlenebb, a lendület jobb. A textura határozottan javult, a nagyobb stabilitás pedig különösen az elektronikus zenék és az énekesek hangjának ábrázolásában jobb bemutatás módot eredményezett.
A bemutató során a következő rendszert használtam: Aurender W20SE, Totaldac D1-Direct, Audio Note Oto Phono SE Signature integrált erősítő, Audio Note AN-E/SPe HE hangfalak. A hálózati kábelek és a hangfal kábel Audio Note Lexus/ISIS sorozat, kivéve a Totaldac hálózati kábelét, amely a TelluriumQ típus volt. A digitális komponenseket Shindo Mr.T hálózati kondicionálóhoz csatlakoztattam. Ez természetesen nem befolyásolta a W20SE hangját, mivel az gyakorlatilag a beépített akkumulátorokról üzemel. Linn Klimax DSM és Audio Note CD4 párosítást használtam a W20SE és Totaldac kombináció hangjának összehasonlítása során. Az általános különbség dióhéjban a következő. A Klimax több súllyal mutatta az alsó regisztert, de kevésbé volt áttekinthető a felső regiszterben. A zeneiség, a textura, a dinamika tekintetében nagyjából megegyezett a két rendszer, a mérleg attól függően billent erre, vagy arra, hogy éppen milyen forrás anyagot játszottam le.
Elsőként Paul Simon hathúros gitárját hallgattam meg a laza hangvételű Armistice Day című szerzeményben. Az album Paul Simon címen 1972-ben jelent meg (TIDAL, FLAC, 16 bit / 44,1 kHz), két évvel azután, hogy külön vált Garfunkeltől. A W20 mesterien ábrázolja a gitár testét a színpadon. Jól érzékelhető ahogy Simon ujjbegye különböző erővel szorítja le a húrokat, és erős a jelenlét érzet. A W20SE révén a bemutató tovább javult. A jelenlét érzet tapintható, texturáltabb, dinamikusabb, még lazább a hangulat. Jól érzékelhető a több levegő, és a sötétebb háttér.
Jonathan Meiburg (Shearwater), Emily Cross és Dan Duszynski (Cross Record) összeálltak egy Loma nevű trióba, és 2018-ban kiadtak egy közös albumot. Két év munka gyümölcse volt az elektronikus beütésű hangszerrel kombinált entrópikus ritmusú Don’t Shy Away (TIDAL, MQA 24-bit/44.1kHz). A W20/D1 duó a hangzásteret előrébb helyezte. A térből, a sötétbe burkolózó horizontból Cross vokálja szépen kiemelkedik. A W20SE határozottabban mutatta a méretet, javult a fókusz, és a mélység. A megnövelt felbontásának köszönhetően a W20SE mélyebb betekintést engedett a zenébe, jobban megmutatta az elektronikus csicsergést, és az ütős hangszer lecsengését. Valahogy bensőségesebben tálalta az album hangulatát.
John Coltrane általában bonyolultan játszik, és a Crescent című (TIDAL, MQA 24-bit / 96kHz) lemezén igazán megmutatja, hogy mire képes a szaxofonjával. Az 1964-es kvartettben McCoy Tyner zongorázik, Elvin Jones dobol, és Jimmy Garrison szolgáltatja a basszus aláfestést. A Lonnie’s Lament számban Coltrane hangszerének fa hangja is tökéletes, Tyner zongora pedál kezelése is érzékelhető, emellett Garrison húr lefogása is jól hallható, különösen a közel három perces szólóban. Amellett, hogy a W20 rengeteg részletet mutatott, az SE még ennél is tovább ment az ábrázolásban. Jones dobjának bőr hangja abszolút érzékelhető a mix 11 percének 46 másodperce körül. Az SE jobban mutatja a dinamikát, és a pergést.
Az a baj a bemutatók megírásával, hogy rengeteg időt kell töltenem azzal, hogy mit mutat, vagy mit nem mutat meg az adott eszköz, emellett mi hiányzik, esetleg mit ad hozzá a zenéhez. A W20SE és a D1-Direct kombója olyan zenei bemutatóval szolgált, ami minden esetben feledtette velem a kötelezettségemet (ide most jöhetne valami legmagasabb szintű audiofil ajánlás, ha eszembe jutna – legyen szíves, és képzelje ide).
A kritikus hallgatás időtartama alatt alig vártam a munka befejezését, hogy végre a lehető legtöbb féle albumot hallgathassak meg, amikor nem a részletekre, hanem végre a zene mondanivalójára és hangulatára figyelhetek. Azt azért tisztázni kell, hogy a CD lejátszókkal ellentétben a W20SE önmagában nem képes kimagasló teljesítményre, mindenképpen kell hozzá egy jó DAC. Hogy úgy mondjam, ez a berendezés csak a hallható hang fele, a másik felét egy a pszicho-akusztikus részleteket is előásni képes analóg konverter fogja hozzátenni. A zenei szándékok megértése odafigyelést igényel, amelynek kiváló forrása lesz a W20SE, ám ezt a digitális jel út szerves részének kell tekinteni, amelynek célja a számítógépes referencia hangzás lehetőségének megteremtése. Úgy gondoljon rá, mint az eszköz, amely a bináris adatokat olyan felbontással szemlélteti, ami minden kétséget kizáró minőségű.
Forrás:[https://resistormag.com]
Írta: Rafe Arnott
2021 Január 31
Forrás: Audiophile-szalon.hu
