Fyne Audio F501SP hangfal teszt
Ezt a cikket a GedeonAudio.hu portál engedélyével, tartalmi változtatások nélkül közöljük.
A Fyne Audio hírnevét az F500 széria vitte messzire, ami pár év leforgása alatt az egyik legsikeresebb “új” gyártóvá tette a piacon. Ezt követi a sorban az F700, aminek a komponenseit kapta meg az F500 dobozaiba épített Special Production (SP) változat. Jelenleg két ilyen opció érhető el a turbózott hangfalakból, az F502SP és a nem rég bejelentett kisebbik F501SP.
Az Angliában gyártott Fyne Audio F501SP hangfal kapott egy 150 mm-es IsoFlare kompozit mély-közép hangszórót, aminek a közepén elcsatolva ül a 25 mm-es kompressziós magnézium magas. A mélyeken a 150 mm-es, ugyancsak FyneFlute peremmel ellátott mély meghajtó dolgozik, keverve a doboz BassTrax lefelé sugárzó kialakításával. Ahogy az F500-as családnál már megismertük, itt is azonos módon egy kúp fogadja a bass-reflex nyílásból távozó frekvenciákat, amik egyenletes, 360 fokos terelésével jellegzetes és testes basszusokat kapunk. Az F700-ban felhasznált technológiák integrálása a meglévő F501 dobozába frissített, újradolgozott keresztváltót igényelt, illetve az igen látványos alumínium szendvics talpazat is határozott különbséget tesz a sima és SP változatok között. A belső felfüggesztések, kosarak ugyancsak alumíniumból készülnek, plusz a hasonlóság ellenére maga a doboz sűrűbb HDF-ből készül, két féle csillapító anyaggal kiegészítve. Belső kábelezésről nem gyakran esik szó a gyártók leírásában, de itt publikus, hogy ezüstözött OFC Van den Hul került felhasználásra.
A tesztalanyunk az új színváltozat, a lakkozott dió furnér, de lakk feketét és fehéret is választhatunk, amik egyébként olcsóbbak is 200 000 Ft,-tal. Sajnos sima furnér az SP modelleknél nem opció.
Extra funkció, hogy a bi-wire képes csatlakozó terminál alatt egy földelési pont található, ami komponenseken keresztül (kosarak, keresztváltó) esetleges zaj- és RF csökkentést kínál.
A talp gyárilag rá van szerelve, tehát túl sokat ezzel bajlódni nem kell, csak a tüskéket és szorító elemeket kell a helyére csavarni. Először értetlenkedtem egy kört, mert nem tudtam vízszintbe helyezni a 21 kg-s hangfalat. Aztán a másik doboz kicsomagolásánál rátaláltam a tartozék, márkajelölt imbuszkulcsra, amivel fentről elérhető a tüskék imbusz aljzata és így tökéletesen finomhangolható a vízszint. Esetemben ez azért fontos, mert a padló hullámos és egyenetlen, szabad szemmel is látni, hogy egy álló sugárzó milyen szinten bedől a környezetében lévő tárgyakhoz képest. Ugyanezen tartozékos dobozban található egy egészen masszív tüske alátét, ami számomra optikailag kicsit nagynak tűnt, illetve fekete színű, amit nagyon nem szerettem volna összekarcolni, szóval maradtam a VIABLUE HS Spike Disc alátéteknél.
A tesztelés végig Hegel H360 erősítővel történt, streamer futóműnek Bluesound Node 2i volt rákötve egy VIABLUE NF-75 koax kábellel, mivel ez így könnyebben használható Tidal Connect-tel és a DA konverziót a Hegel végzi. IsoTek EVO3 Polaris tápelosztó, VIABLUE X-60 tápkábel és SC-6AIR hangfalkábel. A szoba 35 m2, 3.6 méteres belmagassággal, tehát volt tere dolgozni.
A Fyne Audio F501SP hangfal már az első másodpercek alatt hozza azt a karaktert, amit az évek során megismertem a gyártótól. A legegyszerűbben úgy tudnám jellemezni a sima F501 és SP változat közti különbséget, hogy jóval szélesebb és korlátok nélküli érzetet kínál a tuningolt verzió. Ez főként igaz a mélyekre, ami stílusában nagyon hasonló, viszont erő és mennyiség tekintetében mintha sokszorosát hallanám. A hangfal teszteknél két stílus közti spektrumba szoktam elhelyezni a gyorsaság, feszesség, öblössség alapján, hogy milyen karakterű mélyekre lehet számítani. Esetünkben valahol félúton áll meg a végeredmény, mert nem szuper feszes és kicsit sem kemény, de nem is túl lassú vagy lomha. Kifejezetten erőteljes és mélyben gazdag az F501SP, öblös és finoman kontrollált sziluettel. Lábdoboknál és könnyűzenéknél mutat rá tökéletesen, hogy milyen mélyre képes menni, ami még térérzetben is mintha a padló alól érkezne. A szakmatársak szerintem ezt szokták “pince mélynek” nevezni. A BassTrax kúpos megoldás nagyon másképp szól, mint egy front vagy hátsó reflexes design, jóval sunyibb és folyósabb érzete van, de közepesen gyors lecsengéssel. Egyes Fink, The XX vagy Son Lux dobjátékoknál mintha egy medicinlabdát hajítottak volna a mellkasomnak, olyan masszív lökettel képes feldolgozni a legalsóbb Hz-eket is.
A puha és sűrű basszusok adagolása végett magától értetődő szobaméretekbe ajánlott, esetleg 20-25 m2-ben is működhet, feltéve, hogy akusztikailag kezelt a szoba. Amennyiben halk, illetve maximum közepes hangerő mellett hallgatunk rajta zenét, akkor szép egyensúlyt kínál, nem igényli a hangerőt, hogy megjöjjenek azok a bizonyos remegtető érzések. Ez a tipikus jó példája annak, hogy lehet halkan is testes hangulatot kicsikarni egy hangfalból. Azt érteni kell, hogy még az én 35 m2-es szobámban is nagyon könnyen techno club hangulatot teremt a Fyne, nyilván nagyobb hangerő mellett, de ez a szintű tartalék végig ott szunnyad. Kis, kezeletlen térben ez egyértelműen sok lehet, szóval a fentiek alapján érdemes kikalkulálni, hogy alkalmas-e a szoba ezt befogadni (illetve a szomszédok).
A középtartomány a legkevésbé megfogható, egészen színezetlen és semleges. Távolságban minden énekhang nagyjából a hangfalak vonalából indul, tehát nem kifejezetten közvetlen és arcba mászós a stílusa, de nem is fedett vagy távolságtartó. A hangszerek és emberi beszédek kapnak egy természetes testet, egyfajta súlyt és határozottságot, ami a zenék nagy részénél jelen van. Színpad és apró hangok megvilágítása finom és árnyalt, nincsenek harsány gondolatok a hangképben, ami bármilyen értelemben is fárasztóvá teszi a hallgatást. Paradoxon, ami a kis F500-ra is igaz, hogy egyszerre érzem azt, hogy egy sárgás hangulatvilágításos térben vagyok, ami ugye egy melegebb érzet, miközben a magas sugárzó hozza a fémesebb tónust, egy leheletnyi adagolással.
A kompressziós magnézium magasak közel állnak az F500 szériában található titán megoldáshoz. Az alapvető koncepció és elképzelés azonos, így a tonalitása is, de jól hallhatóan több finomságot kihoz a zenéből. A sima verziónál egyes cin hangok nem emelkednek ki magasra, illetve puhábban szólnak, míg az F501SP-nél a szeparáció határozottabb és térben is specifikusabb pozíciót kap minden itt található részlet. Érdekes jelenség, nem is tudok más gyártót mondani, aki ilyen adagolással és karakterrel oldja meg felső frekvenciákat, mert az említett módon van benne egy enyhe fémes tónus. Picit csak, és talán önmagában ez nem is tűnik fel, de más sugárzókhoz képest mindenképpen. A felhangok és neszek nem kapnak prioritást, kígyószerű sziszegést egy zenénél sem tapasztaltam, ami könnyen hallgathatóságot és csendes élményt jelent. Az akusztikus gitárjátékok nagyon jól állnak neki, egészen organikus módon a közepénél fogva ragadja meg, pont kellő éllel és karcolással. A visszhangok és lecsengések erőltetett fények hiányában nem kapnak akkora fókuszt, a hangulatvilágítás a közeli, intim történésekre fókuszálja a hallgatót, amit egy első soros élményként tudok jellemezni.
Összességében a Fyne Audio F501SP hangfal megérdemelne egy új nevet, mert az SP kiegészítés nem elég arra, hogy éreztesse a határozott különbséget a sima és tuningolt változat között. Tekintve, hogy ez a legolcsóbb high-end álló terméke a gyártónak, elég határozott belépővel képviselik magukat, ráadásul olyan karakterrel, ami kicsit sem idegen az olcsóbb szériát ismerve. Amennyiben egy F501 vagy F502 sugárzód van, és imádod a stílust, de szeretnéd pontosan ugyanazt szélesebbé, dögösebbé és aprólékosabbá tenni, akkor az SP változat pont ezt kínálja. A kialakítás és építési minőség hibátlan, hozza az abszolút felső kategóriát. Hangminőség és teljes ajánlat szempontjából a szokásos Fyne ár-érték arányt képviseli.
