Menu

Cart
A+ A A-

Fütyüljön rá, mást úgy sem tehet. Gondolatok az erősítők harmonikus torzításáról.

 

Az elektromos jel, mi bemegy, annak ki kell jönnie felerősítve, ez az ideális eset. A nagy kérdés mindig az, hogy mi minden más jön ki a beadott hasznos jelek kíséretében? A még nagyobb kérdés az, hogy mennyiben befolyásolja ezt a Hi-Fi rendszer minősége? A legnagyobb kérdés pedig az, hogy mi minden hallható meg ebből? Közérthető módon próbálunk válaszokat adni mindhárom kérdésre, mert bár nem tehet ellene semmit, mégis egy fedél alatt él egy csomó féle harmonikus torzítással.

A legnagyobb veszély azokat a zenerajongókat fenyegeti, akik este fáradtan bekapcsolják a rendszerüket, hogy feltöltődjenek, és ellazuljanak kedvenc előadójuk muzsikájától. Minkába állnak az eszközök, hogy képességeikhez mérten kivegyék részüket a torzítás okozásából.

Hogy a jelenség megérthető legyen, elsőként tisztázzuk, mi is az a harmonikus torzítás? A mérés metódusát ismertetjük, mert ez kivételesen szemléletes. Az erősítő bemenetére, ha két eltérő frekvencián, egyforma nagyságú jelet adunk be, az nekiáll keverni velük. Teszi ezt a szó legszorosabb értelmében. Összegzi, és kivonja őket egymásból (csinál velük mást is amit nem kéne, de most koncentráljunk erre az egy dologra), így termel alsó és felső harmonikusokat, amelyeket aztán a hasznos jelekkel együtt fel is erősít, és kiadja a kimenetén. Szerencsére a legnagyobb jelszinttel az eredeti jeleket erősíti, de minél magasabb a harmonikus torzítás értéke, százalékosan annál nagyobb mértékben vannak jelen a kimenő jelben az erősítő által termelt saját bolondériák. Ezeket a hangokat – mivel később bizony hangokká alakulnak a hangfalakon – maga az elektronika költi, és bár van közük az eredeti információhoz, mégis zavarják a bemutató valósághű voltát.

Az alábbi ábrán egy kimagasló minőségű félvezetős erősítő bemenetére beadott 19 kHz-es, és 20 kHz-es jelekből komponált költeménye tekinthető meg.

 

 

Ugyanez a kétféle egyfrekvenciás jel a lenti ábra szerint ihlet meg egy csúcskategóriás elektroncsöves poétát:

 

 

A laikus szemnek is feltűnhet, hogy a csöves versenyző mennyivel magasabb szinten űzi a jelek szaporítását. A mérés során egyébként egymáshoz közeli frekvencia értéket alkalmaznak, amelyek különbsége 1 kHz, így egy spektrum ábrán is kiválóan megjeleníthető a jelenség. Ha nagyobb lenne a frekvenciák közötti különbség, akkor már belépne a körbe az intermodulációs torzítás is, amit aztán már végképp látni sem szeretnénk.

Mennyiben befolyásolja a rendszer minősége a fenti dolgokat? Ha teljesen őszintén kell válaszolnunk, csekély mértékben. Egyszerűen egy erősítő génjeiben benne van a harmonikus torzítás (is), amit csak tényleg nagyon gagyi elektronikával lehet tovább fokozni. Minden azon múlik, hány erősítőt kötünk egymás után. Az egymás után kötött erősítők erősítése ugyanis nem összeadódik, hanem szorzódik. Az okozza a tévhitet, hogy decibelben összeadódnak, ám mivel a dB egy logaritmikus mérték, az összeadás művelete tulajdonképpen szorzást jelent. Fel kell élesztenünk a logarléccel ifjú korban végzett műveleteket, hogy minden világossá váljon. Aki meg még életkorára való tekintettel még nem látott logarlécet, az jobb, ha elhiszi, mert így van.

Logikus gondolkodással megáldott olvasóink joggal hiszik azt, hogy most aztán megtalálták a fenti érvelés gyenge pontját, hiszen a hasznos jel is szorzódva erősödik, nem csak a harmonikus tartomány, ezért az arány mindvégig megmarad. Ez tökéletesen így igaz, ha a körülmények ideálisak. Sajnos egyes gyártók a magas előállítási költség miatt nem igyekszik az ideális körülmények megteremtésére, csak beszél róla. Nem véletlenül választottuk igazi High-End erősítők (a félvezetős egy McIntosh, az elektroncsöves pedig egy Audio Research nagyágyú volt) mérési eredményeit, mert ezek bizonyítják, hogy a jelenség még a minden igényt kielégítő tápellátás mellett is elkerülhetetlen. Képzeljük csak el, hogy mi minden jön ki egy jogdíjak megfizetésével agyonterhelt konzumer büdzséből gyártott belépő kategóriás holmiból! Ott sajnos benne van a pakliban az, hogy közelebb kerül a hasznos jel méretéhez a harmonikus tartomány, emellett a készülék saját zaja is bekerül a hangjelbe, tovább fokozva a káoszt.

Ha a tápellátás gyengélkedik, az lecsökkenti egy erősítő bemeneti érzékenységét, és könnyen túlvezérelhetővé teszi azt (ígérjük, ez volt az első és utolsó szakszöveg). Amikor egy erősítőt túlvezérel a gyanútlan felhasználó, akkor aztán négyzetre emelkedik a harmonikus torzítás értéke. Könnyen elkövethető a dolog, csak a hangerő szabályzót kell használni hozzá. Ezért van az arany szabály a Hi-Fi nagykönyvben, hogy legyen nagy teljesítmény, de eszébe ne jusson azt a hangfalak bömböltetésére használni. Aki azt hiszi, hogy egyszerűen elkerülheti a jelenséget azzal, hogy elfogadható hangerőn hallgatja a cuccát, az hatalmasat téved, mert a hangfal impedancia változásait bizony gyakran csak a teljesítmény többszörözésével tudja követni az erősítő, amiért csakis Georg Simon Ohm erre vonatkozó törvénye okolható.

A fentiekből látható, hogy az erősítők mit tesznek két különböző egy frekvenciás bejövő jellel. Gondoljunk bele, mit rendeznek egy nagyzenekar rengeteg hangszerével előállított zenei anyaggal! Nos, ezzel sem kivételeznek, felbontási képességeikhez mérten igyekezni fognak mindent összeadni, és kivonni inaszakadtából, – hogy csak a harmonikus torzításnál maradjunk. Mielőtt a Dunába vetjük magunkat bánatunkban, azért vegyünk figyelembe egy utolsó figyelmeztetést. Meg ne próbáljunk hozzáértés nélkül messzemenő következtetéseket levonni egy olyan mérési ábrából, amit képtelenség megfelelően értelmezni!

Ha jobban belegondolunk a korábban olvasottakba, azok alapján az elektroncsöves erősítők hangjának csapnivalóan rossznak kellene lenni, és a félvezetős lenne a király. Ez néhány csinált magad kategóriás holmi kivételével enyhén szólva nincs így. Hol van az eb elásva? Ennek megértéséhez visszakanyarodunk a hozzá nem értéséhez. Eszünkbe sincs bántani senkit, de amellett, hogy mindenki vagdalózik vele, sokaknak fogalmuk sincs a decibel igazi jelentéséről a hangtechnikában. A decibelben kifejezett érték egy viszonyszám, amely tízes alapú logaritmussal hasonlít össze két értéket. Azaz a tízet hányadik hatványra kell emelni. A feszültség erősítés leírása során a 20xlg Ube/Uki képletet használjuk, hogy elkerüljük a tört számok használatát. Ennek figyelembe vételével a 20 dB különbség tízszeres viszony. Most, hogy ezt tisztáztuk, nézzük más szemmel a korábban bemutatott ábrákat. Az elektroncsöves erősítő „csapnivaló” hangjában a hasznos jel és a harmonikus tartomány közötti különbség az egyszerűség kedvéért kb. 60 dB, ami tízes alapú logaritmus 3, a félvezetősé pedig kb. 100 dB, ami tízes alapú logaritmus 5-öt jelent. Házi feladatnak számolja ki, hogy ezek ténylegesen hányszoros viszonyt jelentenek. (Egyszerűen a 10 után írjon képzeletben annyi nullát, és kész.) Nos, ennyivel kisebb a hasznos jelhez képest a harmonikus tartomány zajként felfogható jelenléte. Az ábrák azért megtévesztők a laikusok számára, mert logaritmikus az ábrázolás módja, mivel a lineárison egyszerűen nem lenne látható a zaj. Nos, ez miatt, ha jobban bele gondolunk, már nincs is akkora veszedelem. Csak a teljesség miatt jegyezzük meg, hogy a 3 dB pedig durván kétszeres viszonyt jelent, amit igen sokszor hallható a Hi-Fi kapcsán.

És igen, a félvezetős erősítő kevésbé zajos, mint a csöves. Jó kérdés, hogy mennyivel hall jobban egy ezred résznyi zaj tartalmat egy százezrednyinél? Kijelenthető, hogy semennyivel, mindkettő brutálisan a hallás küszöb alatt van. Nem ezt a torzítás módot hallani a rendszerből, illetve nem ennek a torzításnak a hatása a legdrasztikusabb. A záró gondolatban megtekinthető az igazi komoly torzítás egyik verziója, és legyünk nyugodtan, hogy nem az lesz az utolsó hangot romboló tényező.

Természetesen az elektronikák torzítása közötti különbséget a hangminőség változásában tetten lehet érni, de az inkább egy összhatás, amit minden más torzítási mód is befolyásol. Nem lenne teljes a kép, ha nem mutatnánk meg azt, hogy milyen módon befolyásolja a példaként felhozott csöves erősítő hangját a harmadik harmonikus által okozott torzítás. Most már tudja, hogy óvatosan kell következtetéseket levonni egy mérési ábrán látható görbéről. Amit egy műszer képes kimutatni, azt az emberi hallás gyakorlatilag képtelen érzékelni. Íme:

 

 

A fentiekből esetleg lehet arra következtetni, hogy az erősítője minden baj okozója. Hatalmas tévedés, nyugodtan kijelenthető, hogy harmonikus torzítás tekintetében ez a legerősebb láncszem, azaz ennek van a legalacsonyabb ilyen értéke. Egy szűrő áramkör kacagva múlja felül, és szemének rebbenése nélkül gyalázkodik a háttérben, hiszen a balhét az erősítő viszi el a hátán. Amit pedig egyéb más torzítás ügyben a hangfala művel, az egyenesen röhejes, annak ellenére, hogy vélhetően hosszú ideig tartott, amíg megtalálta az igazit.

Záró gondolatként álljon itt egy tetszőleges rendű Butterworth szűrő impulzus átvitelének harmonikus torzítás számítás módja:

 

 

Vélhetően kevesen lesznek olyanok, akik átlátják a gyönyörű matek palástjába burkolt lényeget. Próbálunk segíteni egy konkrét értékkel. Egy második rendű (12 dB/oktáv) ilyen szűrő 18,1%-os harmonikus torzítást okoz. Szép mi? Hol van ez az erősítőjének egy százalék alatti értékéhez képest? Ezért mondtuk azt korábban, hogy a balhét az erősítő viszi el, mindenki azt szidja, és azzal elégedetlen, ha nem szól jól a cucc.

Mi tehet az ellen, hogy elkerülje a harmonikus torzítások tömkelegét? A rövid és leginkább igaz válasz az, hogy semmit. Igyekezzen olyan rendszer összeállítást kiválogatni, amely az Önnek leginkább tetsző módon torzítja harmonikusan – és persze más módon is a muzsikát. Fütyüljön rá, mást tényleg nem tehet.

A grafikonokért köszönet John Atkinsonnak, aki a Stereophile.com bemutatók mérési eredményeit próbálja érthetőre szelídíteni hosszú évek óta.

 

Forrás: Audiophile-szalon.hu

Kábelek és a jel iránya

Találkoztál már irány jelölő nyilakkal az AudioQuest kábeleken, olvastad a termékeinkről szóló anyagokat, vagy csak ha az interneten követed a témában folyó beszélgetéseket, felmerülhetett benned a kérdés, hogy mi is ez a „jel irány” körüli felhajtás!?
Van egy széles körben elterjedt nézet a kábelek irányáról: A legtöbb minőségi audió összekötő kábelben – szemben a hagyományos koax kábellel – a negatív oldalnak is saját vezetője van és az árnyékolás csak az egyik oldalon van a testhez kötve (leföldelve), így ez határozza meg a kábel irányát. A legtöbb kábelgyártó ezzel az árnyékolás-test kapcsolattal be is fejezte a kábel irány témáját, teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy magának a vezetőnek is van iránya. Természetesen, mi is hiszünk abban, hogy a zajt abba az irányba kell elvezetni, ahol a legkevesebb kárt okozza, így az árnyékolás bekötését illetően mi is követjük a fenti elvet. Igazából ezt már jóval azelőtt megtettük az AudioQuest összekötő kábelek esetében, mielőtt elkezdtünk foglalkozni magának a vezetőnek az irányával.

 

 

Az évek alatt a tudásunk a vezető irányának a hangra gyakorolt hatása tekintetében folyamatosan bővült és teljessé vált. Mindvégig tudtuk, hogy a kábel irány szerepet játszik egy hifi rendszer hangminőségét illetően, de nem tudtunk kielégítő magyarázatot adni rá.
Egy módszer bevált: bízunk a fülünkben és biztatjuk a felhasználót is ugyanerre. A teszt igen egyszerű: hallgassuk meg a rendszert úgy, hogy a kábelt egyszer az egyik, majd a fordított irányba kötjük be.
Az egyik irányba bekötve a kábelt a zene relatív ellaposodik és kicsit darabossá válik, mintha valami szúnyoghálón keresztül hallgatnánk. A másik irányba ez az akadály megszűnik, a zene természetesen könnyeddé válik, ugyanakkor testet ölt és azonnali élvezetre hív. Amennyiben olyan kábelt használunk, amely az iránya által megfelelően (irány helyesen) alacsony zajszintet biztosít, a hallgató azonnal nyugalmat érez: Ohh,…Zene!
Ugyanakkor a tapasztalati élmény, ami az irányt illeti, tudományos magyarázatot is követel!
Mi a technikai háttere a kábel irányának?
Ahhoz, hogy rézből vagy ezüstből vezető készüljön, először önteni, majd húzni kell egy szerszámon keresztül, amely folyamat elkerülhetetlenül ék alakú mintát hoz létre a vezető belső szerkezetében és egy nem szimmetrikus elrendeződését a kristályoknak a vezető felületén.

 

 

A legtöbb gyártó nincs tudatában ennek az „iránynak”, vagy nem foglalkoznak vele. Mi megtanultuk ezt felhasználni és a vezetők irányából előnyt kovácsolni.
A vezető aszimmetrikus felületi szerkezete irány függő impedanciát okoz az elektromágneses zaj frekvenciáin és az interferenciát okozó nagyon magas frekvenciákon is. Minden energia a kisebb ellenállás fele áramlik. Ha a kábel iránya megfelelő, akkor a magas frekvenciákat – legyen az egy számítógép, rádióállomás vagy mobil telefon jeltovábbító antenna stb. – a föld fele vezeti el, vagy olyan komponens fele, ahol a dinamikus interferencia kevesebb zajt okoz.

 

 

Az erőfeszítéseink, hogy a zajt csökkentsük, nem csak az analóg és digitális kábeleinkre vonatkozik, hanem más AudioQuest termékekre is. Ennek jó példája az elsőként a Niagara tápszűrőknél alkalmazott „Low-Z Power NoiseDissipation Systems”, ahol minden egyes láncszem, amin áram folyik, megfelelő irány szerint kerül beépítésre a zaj csökkentése érdekében. Azóta ezt a technológiát alkalmazzuk és hozott átütő minőség javulást és sikert valamennyi új AudioQuest hálózati kábel (NRG, WIND és STORM kábel család) és hangfal kábel (Folk Heroes és Mythical Creatures kábel család) esetében!
Ahogy mindig, az igazi teszt a meghallgatás.
A kellemetlen, feszültnek ható hang annak következménye, hogy a rossz irányban bekötött vezető által több zaj kerül a rendszerbe, amely interferenciát okoz az áramkörökben. A helyes irányba bekötött vezető esetében hallott teltebb, nyugodtabb hang a rendszerbe kerülő kevesebb magas frekvenciájú zaj eredménye. Ez tulajdonképpen elismerése a kábel irány létezésének és egyben nagyszerű gyakorlati felhasználás lehetőségét adja.

 

Forrás: Audioquest.hu

Zajszűrős fej és fülhallgatók technológiája

 

A digitális feldolgozás majd lejátszás úgy tűnt, megoldotta a hanghordozók fizikai zajproblémáját. Otthoni zenehallgatásnál valóban lényegesen kevesebb zajforrással kell így szembenéznünk.
Marad az elektronika vagy az elektromos hálózat zaja. Ezek kábelcserével, aktív zavarszűrős tápelosztókkal jól kezelhetők.
A mindinkább elterjedt mobil zenehallgatás magával hozta a zajhatás új formáját, a külső környezeti zajt. A közlekedés, utazás során számos irányból érkezik a zajterhelés, legyen az a forgalom monoton zaja, vagy az életvitelből adódó hirtelen fellépő hangos, irritáló zaj.

 

 

Ezek mind negatívan befolyásolják a mobil zenehallgatás minőségét.
Ezért a gyártók számos módszerrel próbálnak védekezni a mobil zenehallgatás során minket érő zavaró külső zajok ellen.

Passzív és aktív zajszűrés

Véletlen zajszűrés

A legtöbb normál fejhallgató és fülhallgató nem tesz kísérletet arra, hogy aktívan csökkentsék a körülöttünk lévő zaj hatását. Az ilyen típusú technológiát véletlen zajszűrésnek nevezzük, mivel a tervezés során nem szempont a tudatos zajcsökkentés kialakítása az eszközökön. Az ilyen típusú fejhallgatók általában olcsóbbak, ami sok ember számára vonzóvá teszi őket.

Passzív zajszűrés


A passzív zajszűrés lényege, hogy a fej vagy fülhallgató fizikai kialakítása gátolja a külső zaj bejutását a fülbe, így szűrve ki a zavaró hatását a zenére. A passzív zajszigetelés nem használ elektronikát. Ehelyett magának a fejhallgatónak a fizikai tervezésére összpontosít, hogy a jó illeszkedés és a megfelelő anyagok fizikailag izolálják a fület a zavaró külső zajoktól.

Fejhallgatók esetében ez fület körülölelő kialakítással és minél vastagabb fülpárnával valósítják meg. Egyre inkább elterjedt a fejpárnák töltőanyagának memóriahabot használni.

 

 

Ezzel a megoldással hatékonyan csökkenthető a külső zaj, mivel a memóriahab tökéletesen felveszi a fej alakját, így fizikálisan elzárja a zaj útját. Hátránya, hogy a memóriahab véges életű, aktív használat során folyamatosan veszít rugalmasságából.

In-Ear fülhallgatók esetén jelentősen csökkenti a külső zajt a fülhallgató pontos illeszkedése a külső fülbe, valamint memóriahabos illesztékek használata.

 

 

A passzív zajszűrés előnye, hogy nem avatkozik be a zene minőségébe, így a legjobb hangminőség érhető el.

 

 

Hátránya, fejhallgató esetén a nagy méret, fülhallgató esetén a plusz költséget jelentő memóriahab illeszték beszerzése.

Aktív zajszűrés


Az aktív zajcsökkentő fejhallgatók beépített mikrofonokat és elektronikát használnak a külső zaj elemzéséhez, és kioltó jelet hoznak létre, amelynek hatására a zavaró hangok hullámhossza eltűnik.
A modern aktív zajszabályozás általában analóg áramkörök vagy digitális jelfeldolgozás révén érhető el. Az adaptív algoritmusokat úgy tervezték meg, hogy elemezzék a háttérzaj hullám formáját, majd az adott algoritmus alapján olyan jelet generálnak, amely vagy fáziseltolással, vagy az eredeti jel polaritását megfordítja. Ezt az invertált jelet (ellenfázisban) ezután erősítik, és egy átalakító létrehoz egy hanghullámot, amely az eredeti hullámforma amplitúdójával megegyező. Az így létrehozott ellenfázisú jel kioltja a zajt. Ez hatékonyan csökkenti az észlelhető zaj mennyiségét.

 

 

Az aktív zajvezérlés (ANC), más néven zajszűrés vagy aktív zajcsökkentés (ANR), a nem kívánt hang csökkentésére szolgáló módszer.

 

 

A vezeték nélküli technológia térhódításával egyre több Bluetotth képes fej vagy fülhallgató jelenik meg beépített mikrofonnal és headset funkcióval. Az aktív elektronikát használó vezetékmentes fejhallgatók így egyszerűen felruházhatók az aktív zajszűrés képességével.

 

 

Az aktív zajcsökkentő rendszerek általában szűk tartományban, leginkább a 20Hz-tól 200Hz-ig terjedő tartományban hatékonyak, valamint hatásosan a monoton, folyamatos zajokkal boldogulnak leginkább. Ebből adódóan nem csillapítják a folyamatosan változó külső zajokat, pl.: dudálás, dörrenés, kiabálás, nevetés.
Az elektronika használatával egyszerűbb rendszereknél hallható magának az elektronikának a zaja. Valamint az aktív beavatkozás hatással van a zene minőségére, így akik a minőségi zenehallgatást részesítik előnyben, inkább a passzív zajszűrést választják.

 

 

Mindennapos, mobiltelefonos, vezetékmentes zenehallgatáshoz tömegközlekedésen használva praktikus megoldás az aktív rendszerű fejhallgatók használata.

 

Forrás: Muzix.hu

Amit az USB-C-ről tudni érdemes

usb2

Az USB-C a legújabb és egyben első kombinált USB szabvány. A korábbi USB A és B modellekhez képest ez a csatlakozó típus szimmetrikus, vagyis tájolásától függetlenül mindig illeszkedik az aljzatba. Az USB-C-csatlakozó 8.4 x 2.6 mm, így nem nagyobb, mint egy mikro-USB- csatlakozódugó, így robusztus és vékony készülékek esetén is ideális és tartós, hiszen legalább 10.000 csatlakoztatási műveletre tervezték.

 

usb1

 

 

Az USB-C csatlakozódugóval szerelt kábel két új szabványt egyesít magában, az USB 3.1-et és a Mac világban kedvelt Thunderbolt 3 protokollt!
Az előbbi USB3.1 Gen 1 akár 5 Gbit/s a Gen 2 pedig akár 10 Gbit/s adatátviteli sebességet tesz lehetővé.
A Thunderbolt 3 protokoll átviteli sebesség elérheti az akár 40 Gbit/s értéket is és a csatlakozó mindig tartalmaz egy USB 3.1 Gen 2 csatlakozót is.
Az USB-C kábelek a megszokott Audió jel mellett már a DVI, MHL, DP és HDMI szabvány jel továbbítását is elvégzik, sőt! Az átdolgozott Power Delivery 2.0-nak köszönhetően az új USB 3.1 szabvány 20 volt és 5 amper esetén jelentősen nagyobb, akár 100 wattos áramellátást kínál. Így nemcsak a kisebb készülékek, például az okostelefonok, hanem az energiaigényesebbek, például a notebookok is elláthatók energiával és feltölthetők általa.

 

Az energia- és adatátvitel emellett egymástól elválasztott vezetékeken keresztül a kábelen belül megy végbe, ezért a csatlakoztatott végberendezések egyidejűleg adat hosztként is működnek és elláthatók töltőárammal.
Az univerzális használhatósága miatt az USB-C már most a jövő csatlakozójának számít. Nem véletlenül dolgoznak jelenleg a számítógép- és perifériagyártók is azon, hogy az új készülékeket kiegészítésként USB-C-csatlakozóval is felszereljék.
Az USB-C egy nagy lépéssel közelebb kerül a célul kitűzött univerzális kapcsolathoz.

Miért kell a minőségi USB kábel?

Számos alkalmazás esetében fontos a digitális kommunikáció sebessége. A leggyakrabban látható, hogy a „sebesség” a nagy fájlok lehető legrövidebb átadására vagy a HD videóhoz elegendő adat hordozására vonatkozik. USB-audio (és HDMI-audió) esetén a „sebesség” kiemelten fontos, nem csak a puszta gyorsaság miatt, mivel az időbeli kapcsolatok egy digitális folyamatban kritikusak az analóg hullámforma rekonstrukciójához, amely az információt, zenét és örömöt hozza létre a fülünk számára. Az adatcsomagon belüli információkra vonatkozó időalapú károsodás (jitter) az, ami a hangot gyengévé és lapossá teszi a 3D helyett, durvává és ködössé a tiszta, harmonikus helyett.
Az AudioQuest USB-C kábelek vezető anyaguk, szerkezetük és szigetelésük miatt egyaránt világszerte a Best in Class elismerést kapták!
Egyre több eszközön tűnik fel a legújabb USB-C-csatlakozó, mint például a MacBook, a ChromeBook, a Pixel, a Galaxy Note 7... és a hozzájuk illeszthető külső USB DAC meghajtók.

Valamennyi új generációs AudioQuest USB-kábel egy újonnan kifejlesztett feszültségcsökkentő és törésgátló rendszerrel szerelt, amely kiemelkedő tartósságot biztosít az USB-kábel és a csatlakozó fej között.
Az AudioQuest kínálatában megtalálhatóak mind az USB A – C és az USB B – C kábelek egyaránt, mindkét típus a különböző ezüst tartalmú Forest (0,5 % Ag), Cinnamon (1,25% Ag), Carbon (5% Ag) és Diamond (100% Ag) családból egyaránt!

 

Forrás: Audioquest.hu

 

 

 

 

Ingyenes szállítás

Ingyenes szállítás

100.000 Ft feletti megrendelés esetén, Magyarország egész területére.

Ügyfélszolgálat

Ügyfélszolgálat

Tel: +36209533324, email: info@bartimexaudio.hu Hétfő-Vasárnap 8:00 - 20.00. Bemutató, árukiadás, személyes átvétel kizárólag előre egyeztetett időpontban bemutatótermünkben:1039 Budapest, Bivalyos u. 20.

Fizetési lehetőségek

Fizetési lehetőségek

Webáruházunkban bankkártyával, utánvéttel, előreutalással és bemutatótermi átvétel esetén készpénzzel fizethet.

Garancia

Magyar jótállás

Termékeink tiszta forrásból, márkaimportőrökön keresztül, vagy közvetlen gyári importból érkeznek. A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi és az európai márkaképviseletek támogatásával értékesítjük.

Cégünk erősségei:

- Több mint tíz éves szakmai tapasztalat

- Széles termékválaszték, több mint 3000 féle termék a hi-fi, audiofil és high-end kategóriákban

- Vásárlás előtti és utáni tanácsadás

- Professzionális termék demó a bemutatótermünkben

- A termékeink többsége otthoni körülmények között is kipróbálható

- A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi márkaképviseletek támogatásával értékesítjük


Térkép

terkep

Kapcsolat

Cégnév: Bartimex Audio Bt.

Bemutatóterem:  1039 Budapest, Bivalyos u. 20.

Nyitvatartás: Kizárólag előre egyeztetett időpontban!

Elérhetőség: Tel: +36209533324

Email: info@bartimexaudio.hu

Hírlevél feliratkozás


Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön akcióinkról, újdonságainkról. Feliratkozását egy egyszeri 4%-os kedvezményre jogosító kuponnal honoráljuk!
Használati feltételek
Alulírott, a fenti jelölőnényzet kipipálásával - az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a 7. cikk rendelkezése alapján - hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatkezelési tájékoztatójának feltételei szerint kezelje, és hírlevelet küldjön a számomra. Tudomásul veszem, hogy a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.

Bejelentkezés vagy Regisztráció